Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)

Munka-Szórakozás - Dusnoki József: A fordított világ mentális sémája

A fordított világ mentális sémája 251 tehetség, mint Villon ebből is egyénit tudott alkotni Kiforgatott igazságok (Des contre-vérités) és Ellentétek (Des contraires) című verseiben. A fordított világ tehát nemcsak több-kevesebb vonással megrajzolt társadalomkép lehet, hanem egy olyan gondolati technika is, amely a megfordítások logikáját alkalmazza. (Egyszerű esete, ha az ellenkezőjét mondják annak, amit gondolnak.) Ez egyál­talán nem csupán a karnevál és a népi kultúra sajátja volt, a Biblia és az antik irodalom is számos példáját kínálta. Különösen a szatirikus és parodisztikus ábrázolásmódra volt jellemző használata. A fordított világnak sokféle arculata van: démoni, gonosz (bűnök), a törvé­nyes rend és béke felborulása (a valóságos rossz kormányzás, a zsarnokság, háború, lázadás, erőszak és viszály uralma), kaotikus, megromlott, hiábavaló, beteg, őrült, bolond és balga. Minden ellentétébe fordulhat, az idő kizökken, a harmónia, a rend felbomlik az ember és a természet világában is. A Sátán ural­ma, a bűnök, a halál, a testi-anyagi létezés jellemzi. A sötét, félelmes oldalra néhány példa: Bosch pokol-víziói, valamint A szénásszekér és A gyönyörök kertje című tablói, Bruegel Vakok és A halál diadala című festményei, Shakes- peare-től például a Macbeth és a Lear király. A vidámabb, bolond aspektust (amelyhez a parodisztikus rossz kormányzás is tartozik) képviseli pl. a Szent- ivánéji álom, Rabelais regénye és Erasmustól A Balgaság dicsérete. A fordított világ e két véglete nem zárja ki egymást, a démoni ábrázolásában komikus meg­fordítások, motívumok tűnhetnek fel, a nevetséges, balga fordított világ pedig komoly jelentéseket is hordoz. Az ördög alakja is kettős. Ha Isten, angyal vagy szent hatalma alatt áll, vagy isteni tudásra szert tett ember (a Vihar Prosperója) kordában tartja, az ördögi lény tehetetlen bolond, sőt bohóc lesz. (Bruegel: A mágus bukása című metszetén vagy Bosch Szent János Patmosz szigetén című festményén.) Az eszes mesehős is le tudja győzni, mert az ördög éppen nem mindentudó. A tárgyalt korszakban azonban Job története az érvényes minta: Isten átengedi egy időre a Sátánnak a hatalmat a világ fölött, s így szabadjára engedve válhat az ördögök serege hatalmát és alakjait tekintve oly lidércnyomá- sossá, ahogy Bosch ábrázolta. A bolond, a balga figurája vált a fordított világ embereinek gyűjtőfogalmá­vá. A bolond az emberi hibák, bűnök megtestesítőjeként és az Istennel szembeni megátalkodottság képviselőjeként szerepel már Sebastian Brantnál, akinek nyo­mán a ferences Thomas Mumer arra vállalkozik, hogy kiűzze az ördögöt a bo­londok testéből („Narrenbeschwörung”, 1512).59 A fordított világ vidám és bo­lond vagy éppen ördögi karneváljában minden ellentétébe fordul, zűrzavarában szerepcserék, átváltozások mennek végbe: a látszatra rossz jónak bizonyul, a vak látni kezd, míg a többség elveszti eszét, a bolond, az őrült bölcs lesz (Lear és a 59 Könneker, B. 1966.; Frenzel, E. 1992. 560-575.; Bachorski, H-J. - Röcke, W. 1991.; De Boor- Newald 1994. 555-568. és 580-591.

Next

/
Oldalképek
Tartalom