Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Bódy Zsombor: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében
A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán 229 a munka természete határozta meg. Ez volt az a központi fogalom, amely rendezte a munkaviszonyról alkotott elképzelésekben az emberek közti viszonyokat. A munka természete szerinti különbségeknek felelt meg a képzettség hierarchiája. A cselédek, napszámosok semmilyen képzettséggel nem rendelkeztek. Az iparos segédek szakképzettségüket tanoncként szerezték meg, a kereskedősegédek, illetve a fontosabb teendőkkel megbízott segédek képzettségét esetleg néhány felsőkereskedelmi vagy más középiskolai osztály is jelenthette. Az önálló rendelkezési jogkörrel bíró, vagy részvénytársaságoknál alkalmazott kereskedelmi meghatalmazottak valószínűleg középiskolát végezhettek. Ezt a fokozatot követte az ennél is magasabb képzettséggel rendelkezők köre. Természetesen a gazdaságban nem volt olyan szigorú a képzettségi szintek és a betölthető pozíciók egymáshoz rendelése, mint az állami szférában, ahol ezt a minősítési törvény szabta meg.43 így a munkavállalói kategóriák és a képzettségi szintek fenti összekapcsolása csak hozzávetőleges, noha mint látható részben szintén jogilag előírt. A munka természetének és a képzettségnek a lépcsői határozták meg a becsületnek, megbízhatóságnak a fokát és a kontroll valamint az igazságszolgáltatás útját. A legalsóbb, segéd alatti munkavállalók ellenőrzésében, akik részben családfői hatalom alatt állottak a közigazgatás is részt vett, munkaügyi viszályaik is a közigazgatási hatóságokra tartoztak.44 A segédek munkaügyi vitái már az iparhatóságokra, illetve ipartestületekre tartoztak, tehát a szakmák zsűri szerű testületéire, de a munkakönyvön keresztül az iparos segédi kategóriánál még itt is volt lehetőség a hatóságok részvételére a kontroliban.45 A kereskedő segédek ügyére ez már nem áll. Akik pedig nem tartoztak a munkaviszony sajátos kötelékei közé, mint a kereskedelmi meghatalmazottak, jutalékért dolgozó ügynökök azok számára a rendes bíróság jelentette az igazságszolgáltatási fórumot. A munkaviszonyra vonatkozó és a jogban, illetve a joggyakorlatban rögzült elképzelések több forrásból származtak. Egyrészt a céhes viszonyokból öröklődő elképzelések éltek tovább mester és segéd kapcsolatáról, másrészt az 1840. évi XVI., gyárakról szóló törvénycikk által kodifikált felfogás. Emellett saját joghagyománya volt a kereskedelemnek is, amelyet először az 1840:XVI. te. foglalt össze törvényben. A kiegyezés utáni joggyakorlat e különböző területekről származó elképzeléseket egységes rendszerbe foglalta, úgy azonban, hogy mindegyik megőrizte a maga sajátosságát. 43 1883:1. te. 44 A munkakönyv „a csendőröknek szolgáltatta ki” azokat, akik rendelkeztek vele. A Magánalkalmazott 1910. jan. 15. IX. évf. 2. sz. 2. 45 Az első fokon és fellebbezés nélkül illetékes Ipar hatósági eljárás után lehetett fordulni rendes bírósághoz nyolc napon belül, de ez nem az előző eljárás továbbvitele volt és az Ipar Hatóság határozatának felfüggesztését sem jelentette. IpT. 176. §.
