Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Bódy Zsombor: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében
226 Mentalitástörténet Body Zsombor járulékokat akkor is igényelhette a segéd, ha főnöke kötelességmulasztása nyomán jogosultan azonnal kilépett.30 A segéd alárendelt helyzetét jelzi, hogy a főnök bizonyos tekintetben felelős segédéért. Az alkalmazottak kereseti adójának befizetéséért például.31 Ugyanakkor nem felelős a segédje tetteiért. A segéd a megbízhatóságnak nem áll azon a szintjén, mint a kereskedelmi meghatalmazott például. Ha egy segéd a principálisa ügyfelétől átvett pénzzel megszökik, akkor az ügyfél nem egyenlítette ki tartozását a principális felé. Ellenben, ha egy részvénytársaság alkalmazottja, tehát egy kereskedelmi meghatalmazott teszi ugyan ezt, akkor igen. Tehát a cég felelős kereskedelmi meghatalmazottja tetteiért. Ha az sikkaszt, a veszteség a cégé. Ha viszont a segéd lop el egy bevételezett összeget, akkor a veszteséget annak az ügyfélnek kell állnia, aki a segédnek fizetett.32 Az egyenlőtlenség további jele, és a joggyakorlatnak a magánszféra iránt tanúsított tiszteletének bizonyítéka, hogy a bíróságok nem tekintették magukat feljogosítottnak arra, hogy a főnökök által az un. fegyelmi jogkörükben megállapított tényeket felülvizsgálják, vagy hogy a főnök által kiszabott fegyelmi büntetéseket felülbírálják. Ilyen esetekben csak annak megállapítására szorítkoztak, hogy a főnök által megállapított tények valóban a főnöki fegyelmi jogkör illetékessége alá tartoznak-e.33 Eddig az egyszerűség kedvéért egységesen mindig segédet említettem, valójában azonban ez is egy tagolt kategória volt.34 A jogban lecsapódott elképzelések szerint a segéd a legátfogóbb általános kategória, a segédszemélyzetbe ezen kívül csak a tanonc tartozott még. Ennek három alkategóriája van. A kereskedősegéd, a fontosabb teendőkkel megbízott segéd és az iparossegéd. Az iparossegédnek van egy további alkategóriája, melyet a rendészeti szempontból kissé külön kezelt gyári munkások alkottak. Ez utóbbiak közé azok tartoztak, akik olyan cégnél dolgoztak, ahol legalább 20 segédet alkalmaztak. A kereskedősegéd és iparossegéd elkülönítése nem az őket alkalmazó vállalatok jellege szerint történt. A kereskedő vagy iparos segédi mivoltot a végzett munka természete után ítélték meg, tehát egy könyvelő egy gyárban is kereskedősegéd volt. A fontosabb teendőkkel megbízott segédek közé a Kereskedelmi Törvény csak a könyvvivőt és a pénztárnokot sorolta be, az Ipartörvény a munkavezető30 Márkus D. 1891-1905. IV. köt. 2. kiad. 1894. 6295. sz. döntvény. 31 1875: XXIX. te. 11. §. „A cselédek, továbbá a gyári, kereskedői és iparossegédek és segédmunkások keresetadóját a munkaadók fizetik, de jogukban áll az általuk befizetett adót az illetők béréből levonni.” 32 Márkus D. 1891-1905. IV. köt. 2. kiad. 1894. 6235. és 6238. sz. döntvény. 33 Márkus D. 1891-1905. IX. köt. 1. kiad. 1898. 14996. sz. döntvény. 34 A főnöki kategória tagoltsága viszont nem hagyott nyomot a jogi szabályozásban. A munkaviszony felfogása azonos volt a jog szerint bármilyen főnök esetében.
