Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Bódy Zsombor: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében
224 Mentalitástörténet Body Zsombor A hűség kötelezettségével szemben állt a másik oldalon a munkaadó kötelessége, hogy segédjéről gondoskodjon. Ez mindenekelőtt a fizetés rendszeres folyósítását jelentette. A rendszertelenül adott fizetés, vagy a fizetés összegének önkényes csökkentése okot jelentett a segéd azonnali kilépésére. A fizetés mellett ehhez tartozott az esetleges lakás és ellátás is. A főnök még teljes ellátásban részesített segédje felett sem gyakorolta a „házi fegyelmet”, amelyet a cselédek és tanoncok fölött igen.19 Feltétlenül idetartozott még a segédről való bizonyos mérvű gondoskodás betegség esetén. Ennek leggyakoribb formája a fizetés további folyósítása volt, de ha a segéd a főnöknél lakott, akkor az ápolás vagy kórházba szállíttatás is kötelező volt. További ok volt az azonnali kilépésre, ha a főnök a segéd számára degradáló utasítást adott. A munkaadó utasításait ugyanis a segéd csak az üzlet, a szakma körében tartozott hűen követni.20 Azon kívül viszont nem. Ez volt a nem szakmunkát végző szolgáktól való elhatárolás momentuma.21 Nem írta elő törvény, de a főnöknek is voltak olyan a munkaviszonyon túlnyúló kötelességei, mint a segédnek a versenykikötések. A hosszabb időn át szolgált és munkaképtelenné vált segédnek nyugdíjat folyósítottak. Legalábbis a Budapesti Kereskedelmi- és Iparkamara által segélyezésre méltónak ítélt néhány idős segéd, mind úgy jutott szorult helyzetbe, hogy volt munkaadója, aki addig támogatta, hirtelen elhalálozott. Ez arra utal, hogy a hosszabb ideig szolgálatot teljesítő segédek számíthattak volt főnöküktől némi nyugdíjra.22 A segédről való gondoskodás kötelességét, azaz a munkaviszony kötelékeit a csődtörvény is elismerte. Csőd esetén figyelembe vették azokat a kötelezettségeket, amelyekkel egy főnök tartozott segédje iránt. Ez azt jelentette, hogy az alkalmazottak bérköveteléseit kedvezőbben bírálták el, mint a kereskedelmi meghatalmazottak, vagy mások szerződésekre alapított követeléseit. A csőd nem adott okot azonnali elbocsátásra s a felmondási idő illetményei első osztályú 19 Curia 6705/1881 sz. döntvény A „házi fegyelemből” következett, hogy az az alatt állók nem rendelkeztek választójoggal és nem voltak váltóképesek. 20 Ezt a törvény is előírta. IpT 89. §. 21 Az IpT 95. §-a és bírói döntvények szerint azonnal kiléphetett a segéd: A, ha a főnök vagy helyettese, ill. valamely családtagja súlyos becsületsértést vagy tettlegességet követett el a segéd vagy valamely családtagja ellen; B, ha az iparos a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, pl.: kevesebb bért fizet, de ha a segéd tovább dolgozik azt hozzájárulásnak veszik (Döntvénytár új f. XXVI. Curia 1101/1890 sz. döntvény 152.), vagy két hónapon át nem fizet bért, vagy ha a főnök a törvényes határidőnél rövidebb időre mond fel, vagy ha a főnök szerződésileg nem megjelölt munkára utasít (IpT 89. §, Döntvénytár új f. XXXV. Curia 4708/1893 sz. döntvény 183.), vagy ha a segéd hatáskörét korlátozza, vagy teljesítménybérben dolgozó segéd esetében, ha az iparos nem képes folyamatosan munkával ellátni; C, ha a munka az alkalmazott egészségét vagy életét veszélyezteti (KT 59. §); D, ha az iparos ill. helyettese vagy családtagja a segédet erkölcstelen vagy törvényellenes cselekedetre csábítaná. 22 Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara MOL Z szekció 195. 2457/1908.
