Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Munka-Szórakozás - Bódy Zsombor: A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán a joggyakorlat tükrében
A munkaviszony a kereskedelemben és iparban a századforduló Magyarországán 221 valahova.2 A munkaviszony tehát a magánszféra egyik személyes jellegű viszonya. A normák szerint ez egy kölcsönös kötelességeket és jogokat magában foglaló egyenlőtlen viszony. A következőkben a kölcsönös jogokat és kötelességeket, valamint egyenlőtlenségüket szeretném bemutatni, majd azt, hogy milyen egyenlőtlenségek álltak fenn az alkalmazottak különféle csoportjai között.3 Előbb azonban meg kell jegyeznem még, hogy munkaviszonyban állni, segédnek lenni, a főnökkel szembeni minden egyenlőtlenség dacára egy kedvező társadalmi pozíciót jelentetett a családfői hatalom alatt álló cselédekhez és az esetről esetre felfogadott napszámosokhoz képest. A segédet - szemben az előbbiekkel - valamilyen szakma gyakorlójának tekintették, aki abban a szakmában esetleg önállósíthatja is magát. Munkájához mindenképpen a szakképzettség képzete kötődött. Számos perben hozott a bíróság ítéletet abban a kérdésben, hogy egy alkalmazott csak bolti szolga-e vagy pedig segéd azt vizsgálva, hogy rendelkezik-e az illető szakképzettséggel, illetve igényel-e munkája szakismereteket.4 A szakképzettség megszerzését a tanoncidő kitöltése és valamiféle, az ipartestület előtt letett vizsga jelentette. Ezután kaphatott a tanoncsorból felszabaduló munkakönyvét. A munkakönyveket megszerezni tehát nem volt egyszerű a segéddé válni szándékozók számára. Jelentőségüket mutatja az a küzdelem, amely néha kiadásuk joga körül folyt. A főváros Bárzcy-féle vezetése például több tanfolyamot tartott fenn szociálpolitikai megfontolásokból, amelyek számára megpróbálta megszerezni a kereskedelmi miniszter engedélyét ahhoz, hogy a végzett hallgatóknak munkakönyvét adhassanak. Ez azonban a megfelelő ipartestület heves ellenállásába ütközött.5 Kik is azok pontosan, akik munkaviszonyban állnak? Az Ipartörvény segéd- személyzetről beszél, ennek egy alkategóriája az iparossegéd.6 Utóbbinak az tekinthető, aki személyes és folytonos szolgálatra van kötelezve egy cégnél (kivéve a közlekedési vállalatokat, valamint a bányákat) tehát a gyári munkások is. A kereskedelmi segéd az iparos segéd egy alkategóriája, mindazok annak szá2 Márkus D. 1891-1905. I. köt. 2. kiad. 1893. 1135. sz. döntvény; Márkus D. 1891-1905. VII. köt. 2. kiad. 1897. 12477. sz. döntvény; Kereskedelmi Törvény 193. §. (továbbiakban KT.) 3 Először azonban az érthetőség kedvéért egységesen a segédek helyzetét fogom tárgyalni. 4 Márkus D. 1891-1905.1. köt. 2. kiad. 1893. 1158. és 1163. sz. döntvények. 5 Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara. MOL Z szekció 195. 2754/1913. A főváros a miniszterhez benyújtandó kérvényéhez támogató szakvéleményt kért a Kamarától. Az az illetékes Ipartestületet kérte fel, hogy a szóban lévő iskolát vizsgálja meg. Az Ipartestület, kimondottan is csupán azért, mert a fővárosi tanfolyamok bezárását nem lehetett remélni, jobb híján a munkakönyv kiadását, ahhoz a feltételhez javasolta kötni, hogy az iskolában valódi mesterek is oktassanak, a tanulók tanoncként rendesen szerződjenek el az iskolához, vizsgát pedig az Ipartestület tanműhelyében tegyenek. A Kamara az ipartestületi javaslatnak megfelelően válaszolt a fővárosnak. 6 A segédszemélyzet másik csoportja a tanoncok.