Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Zachar József: Ökumené egy haditáborban - Sandhofen, 1794
214 Mentalitástörténet Zachar József Törvényeiktől reszketnek.”68 Valamivel később a következőt mondja ismét: „Úgy tartottalak mint a Földi Fejedelmeket, a kiknek fényes Méltóságok szemeinket kápráztatya.”69 Még mindig a hasonlatot folytatva, ez következik: „Láttam, Uram! hogy nem úgy büntetz mind az Emberek, gyülölségbül és egy- ügyüségbül, a Te büntetésed szeretett, tsak tsupa emlékeztetés a mi szeren- tsénkre.”70 Még nyilvánvalóbbá teszi a szerzőnek a feudalizmus és kapitalizmus közti nagy háborús összecsapás fölé való emelkedését és a korabeli mindkét eszmeiséget messze meghaladó mély humanizmusát a következő hosszabb imarészlet: ,,En Istenem nyujsd ki a Te Áldásokkal telyes Karjaidat a Földnek Fejedelmeire, agy Nékik elegendő Okkosságot és Jóságot, és tanítsd meg Őket Lételeknek igaz okára, mely az, hogy: Az Embereket szerentsésse tegyék. Agy a Te Népednek hűséges Vezetőket és a Te Oltáridnak érdemes Szolgákat, a Te Szent Lelked repessen az ö Ajakaik előtt a midőn Szent Beszedidet hirdetik Nepednek, Balzsam folyon az ö szájokbol á gyámoltalanok, és haldoklók számára. Ó Békességnek és Szeretetnek Istene! hajtsad a Fejedelmeknek sziveket az egyet értésre és az Emberi Jónak munkállássára, rontsd el az Ö elméjekba az egyenetlenséget, és feszítsd ki az Ö szívekből a Viadalmak által származándó Nyereségnek, kívánását. Távoztasd el azokat a Pusztításokat, a melyek Gyönyörű Teremtéseidet el szélesztik. Kimeld meg az Embereknek Vérét, a mely sokszor hibábul, és bolontságbul ontodik. Enged, Uram! hogy minden hajlékba a Békesség, és tsendesség virágozon, valahová a Te Ditsö Napod sütt. Törüld ki a Vallásbeli gyülölséget az Embereknek szívekből, ad tudtokra, hogy minden Vallás egyedül Te rajtad Szeretetnek Istenén fundáltatik, és Lehetetlen, hogy a Szeretett a Gyülölest és Öldöklést kedvelhesse. Tartsd meg az én Királyomat, és áld meg az én Hazámat, könyebbitsd meg az Uralkodásnak terhét vállain, ved körül az Ö koronáját hűséges és Igaz szolgákkal. Nyisd ki a Hatalmasoknak be hunt szemeiket, akik azt gondolyák, hogy Ők töbek masoknál, lágyítsd meg az ö szíveket az Emberiség egyenlő jussának meg érzésére. Vezesd a Jobbágyoknak sziveket, az önként és készen való Engedelmességre, azt értésekre adván, hogy Te vagy Uram az, aki a Fejedelmeket adád. Enged mindenüt a Nyugodalmat, és a tsendes meg Elégedést uralkodni, és agy minden Embernek elegendő élelmet és kenyeret. Szálits az Emberek Leikeire a Te Szent Lelkedet, hogy meg esmerjék, a mi Igaz, és Jól tselekedvén, az Igazaknak száma szaporodjon. Lágyítsd meg a Gazdagoknak sziveket, hogy meg érezhessék, hogy azért adád Te Uram! nékik a Gazdagságot, hogy az ö szűkölködő Felebarátjaikat segítsék.”71 68 Litánia. 21. 69 Uo. 23. 70 Uo. 25. 71 Uo. 31-34.
