Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Forró Katalin: Szubjektivitás és objektivitás
188 Mentalitástörténet Forró Katalin A börtönök „irodalma” igen szerteágazó: mind a környezet, a tárgyi feltételek vizsgálata, mind pedig a bűnözés, a társadalom perifériájára szorult, a kirekesztett emberek, embercsoportok, a rabtartók és rabok viszonyának kutatására és bemutatására kiterjed. Több szempontból lehetséges e munkák csoportosítása. Az ilyen szövegek készítőinek nézőpontját vizsgálva két csoportra oszthatóak a börtönnel kapcsolatos művek: a szerző belülről - akár rabként, vagy rabtartóként- ismeri, vagy kívülről, tudományos igénnyel közelíti meg a problémát. A rabként, fogolyként átélt börtönélet legjellemzőbb formájában a memoárokban jelenik meg. A szerző viszonyulása témájához szubjektív. Nem a börtön, mint intézmény fontos a számára, hanem saját és társai élete, érzelmei, gondolkodása a börtön zárt terében. A börtön csupán az a hétköznapitól, a mindennapitól gyökeresen eltérő, szűk mozgásteret biztosító keret, amelyben az egyén hosszabb-rövidebb ideig élni kényszerül. A legtöbb memoár - bár tényekre épül- inkább szépirodalmi jellegű, nem tudományos mű, de a mentalitástörténeti kutatások fontos forrása. Természetesen a skála a műfajon belül is széles. Már Kazinczy Ferenc klasszikus emlékirataiban7 megjelenik a 18. század végi várfogság bemutatása, s a hatalom által kiszolgáltatott ember érzésvilága. A 20. század eseményei a börtönirodalom fellendülésétét eredményezték. A börtönélet a memoárok részeként8, vagy irodalmilag teljesen átlényegítve9 jelenik meg ezekben az alkotásokban. A memoárok szerzőit, az egykori rabokat politikai nézeteik, tevékenységük miatt üldözték, ezért is érezhették, éreztették erkölcsi fölényüket10 az őket börtönbe juttató hatalommal szemben. Ez az alapállás akkor is, ha a mű megjelenését nem előzte meg hatalom- ill. rendszerváltás. Belülről ismerték a börtön intézményét a rabtartók is. Őket elsősorban a börtönök, fegyintézetek, fogházak működése, működtetése - gazdaságossága! -, az igazságszolgáltatás rendszerében elfoglalt szerepe foglalkoztatta. Nemcsak az egyes fegyintézetek éves jelentései lehetnek forrásaink, de azok az időről-időre kiírt pályázatok és tanulmányok is, melyek a börtön intézményének javítását, a hatékonyság fokozását célozták meg. A rab élet más aspektusa, a rabmunka jelenik meg ezekben a művekben. A szemlélet, amely ezeket a tanulmányokat jellemzi, egybeesik az adott társadalomnak a bűnhöz és a büntetéshez való viszonyulásával, egyfajta társadalmi értékítélet és mentalitás jelenik meg bennük. Az objektivitásra törekvő tudományos kutatások részben a börtön intézményével, a börtönügy jogi vonatkozásaival, és a börtönépítészettel, részben az elítéltekkel, főleg a bűnelkövetés lelki, szociális hátterének vizsgálatával foglal7 Kazinczy F. 1956.; Kazinczy F. 1951. 8 Példa erre Faludy György Pokolbéli víg napjaim című regénye (Faludy Gy. 1989.). 9 Példa erre Déry Tibor Szerelem című novellája (Déry T. 1963.). 10 Ez még akkor is így van, ha az elítélt politikai nézetei haladásellenesek, vagy - mint Hitler esetében - a társadalomra igen veszélyesek.
