Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
152 Mentalitástörténet Jeney-Tóth Annamária hírek kapnak szárnyra a magyarországi változásokról, tudnak az ország „részekre szakadásáról”, az 1919. márciusi Tanácsköztársaságról. A pontos államformát nem ismerik, de azt tudják, hogy a csehek ellenében a front egyre északabbra kerül. Majd hallanak a román bevonulásról és az ország kirablásáról. Ez utóbbi információk már amerikai újságokból jutnak el a hozzájuk. A Horthy-korszak első lépéseiről is olvasnak, és a béketárgyalásokról is, ill. pontosan tudják, hogy Apponyi Albert vezeti a békedelegátust Párizsba. Az 1920. június 4-i békekötés híre már a hazafelé igyekvő hajó fedélzetén találja Antal Vilmos hadapródot, a pontos történésekről majd a nagykőrösi hazatérést követően értesül. Összegzés Az elemzett hadifogolynapló a feldolgozása kapcsán az a legfőbb tanulság, hogy nem lehet sablonokat alkalmazni az egyes naplókra: tudni kell különbséget tenni a hadifogolysorsok között. A tisztekkel teljesen másképpen bántak, mint - az északra vasútépítésre vitt — legénységgel. Más és más volt a tisztek sorsa is a különböző országokban és táborokban. A tisztek sem éltek könnyen, néhányu- kért az otthon maradottaik óriási pénzügyi áldozatot hoztak, de így legalább nagyobb volt az esélyük a hazatérésre. Másrészt a létfenntartásért vívott küzdelem nem kellett, hogy feleméssze a hadifoglyok minden erőtartalékát, jutott még önszerveződésre, művelődésre is energiájuk. Egyesületekbe tömörültek, sportoltak, kurzusokat szerveztek egymásnak. Mindez hozzásegítette őket, hogy a körülményekhez képest a lehető legjobb fizikai és lelki állapotban éljék túl a megpróbáltatásokat és térhessenek haza szeretteik körébe. Források45 Antal Vilmos: Háborús naplóm Antal Vilmos: Pénztári napló VI. század névsora és egyéb feljegyzések Levelezőlapok Önéletrajzok 1949-ből és 1954-ből 45 Leánya, Kiss Dénesné Antal Teodóra tulajdona.
