Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
Hadifogság a Távol-Keleten 149 olvasta. Mellettük detektívregények, német elbeszélések és a keresztyén irodalom szerepel még. Megfigyelhető, hogy döntően prózai műveket olvas, a versek szinte egyáltalán nincsenek jelen. Ami csak annyiban furcsa, hogy más irányban nagyon fogékony és nyitott személység képe tárul elébünk, ahogy ezt a naplót olvassuk. Az olvasás mellett a színháznak is nagyon fontos kulturális szerepe volt. Kezdetben a hadifogoly tisztek a zenekari koncerteket hallgathattak. 1917 februárjában a Razdolnojeban tábori énekkar is alakult, akik időnként a saját örömükre, később egy-egy ünnep alkalmával adtak koncerteket. Olyan is előfordult, hogy másik táborból jött vendégként fellépni egy másik társulat. Razdolnojén már 1917 tavaszán alakult egy amatőr magyar színtársulat, melynek, ahogy a napló szerzője is írja, az volt a célja, hogy hetenként kétszer előadásokat tartsanak, mivel színpaduk is volt már. 1917. február második felétől tartották előadásaikat, igen nagy sikerrel. A tagok létszáma is igen népes,38 úgy tűnik a hadapród és szobatársai, vagyis az ifjúság nagyon szívesen vett részt efféle tevékenységben, mivel mindenki számára könnyebbé tette a fogság elviselését. Antal Vilmos első fellépése alkalmával, mint paraszt menyecske szerepelt, a közvélemény szerint igen nagy sikerrel. A színpadot hamarosan le kellett bontaniuk, ugyanis újabb hadifogoly csoportok érkeztek és elhelyezésükhöz helyre volt szükség. Ugyanakkor gyarapodott a zenekar és a színtársulat is egy nagyszerű zongoristával, Ádám Jenő39 hadapród személyében, sőt a májusi kabaréesten már ő vezényelt. Ezekről a májusi kabaré műsorokról már némileg hosszabb feljegyzés is található a naplóban, legalábbis ami hősünk szereplését illeti. O két paródiában szerepelt: a Vadkacsában és a Sima dinnye meg a rücskös dinnyében. A razdol- nojei nemes színházi hagyományt a habarovszki táborban is folytatták, itt újra lehetősége nyílt a foglyoknak a színpadépítésre 1917 novemberében. 1918. február 16-án pl. a mellettük lévő tábor Szibill előadását tekintették meg. Arra, hogy az előadást egy hivatásos társulat tartotta, vagy a másik tábor amatőr szín- társulat, utalás nincs. A habarovszki (Krasznaja-rjécska) társulatnál, ill. a választmánynál 1918 tavaszán gondok merültek fel, ami az új választmány létrejöttét követően még inkább munkára sarkallta a tagokat. A sokrétű kulturális élet 1919-ben is virágzott: a múzeumlátogatástól, a kabaré előadásokig, kávézó és 38 Baja B. - Lukinich I. - Pilch J. - Zilahy L. 1931. 547.: Windt Gyula, Kiemle Gyula, Barta Vilmos, Stoobe, Lőhnhardt Miklós, Mátrai Arnold, Antal Vilmos, Brix Ferenc, Kovács Barkó István, Wiesner Ignác, Molnár Károly, Kiss István, Fleischmann, Kiszely Gyula, Bán Imre, Mathiasko, Brunder, Bambach József, Kotunovits, Majos János, Gábor, Vártetész, Welsz, Gerey Jenő, Gescheidt Jenő, Gombás Nándor, Izsó, Kovács, Amdt Sándor, Konta Jenő és Nyulászi. 39 Ádám Jenő (1896. december 13. - 1982. május 15.) zeneszerző, karnagy. A hadifogságból kalandos úton jutott haza, ezt követően iratkozik be a Zeneakadémiára. 1925-ben Kodálynál diplomázik, 1920-as évektől foglalkoztatja a zenei nevelés, részt vesz a Kodály-módszer kidolgozásában. Kossuth-díjas (1957). Vö.: Magyar Nagylexikon I. Bp. 1993.; Baja B. - Lukinich I. - Pilch J. - Zilahy L. 1931.533.
