Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
146 Mentalitástörténet Jeney-Tóth Annamária hús, sonka, rántotta, paprikás krumpli, májpörkölt, méz, dinnye, alma, tükörtojás, tea, kirántott és füstölt hal, sajt, bulki képezik a napi élelmet. Razdolnoéhoz érkezéstől egy orosz vállalkozó állít ki leves, hús, főzelékkel és tészta ebédet és hús főzelék vacsorát 21 Rubelért. Reggelire kolbász, császárhús, sonka, kaviár, vaj szolgál, Ezenkívül különböző segélyalapokat fizetünk. 1916. XJ/25. Chabarovskban igen drága az élelmezés, egy hóra 32 R., majd 35 és 45. Igen nehéz a megélhetés 1 font kolbász 2.10, 1 font császárhús 2.50 és így tovább. Egy kenyér 2.80R. A consul segélye a takarékoskodásunk által is alig tudjuk magunkat fenntartani. XII/28 1917 Havonta egyszer czukrot l.IOért és néha a consultól kapunk 1 r.-t. Krasznaja-Rjécskán vízhiány, jellemzi a drágaságit, hogy egy font kenyér 2.60- 3.00 R-be kerül. IX/20 1918” Eddig a részlet, a leírás főleg a fogság első idejét érinti, a későbbiekről nagyon szűkszavú. Ekkor valószínűleg a pénztárkönyv vezetése miatt nem volt már arra szükség, hogy külön feljegyzéseket vezessen az élelmezésről. A napló szerzője középosztálybeli körülmények között, vidéken nőtt fel, igényes étkezésekhez szokott és emiatt az étkezéseire a fogság idején is nagy hangsúlyt fektetett. 1916 végén már a razdolnojei tábori étkezési bizottság tagja - ekkor az orosz gazdaság még nem omlott össze teljesen. 1917 őszétől már egyre többször szerepel a naplóban a „drágaság” szó és a „rubel árfolyamának esése” kifejezés. Az illetményük egyre nagyobb részét emésztette fel az élelmezés, ráadásul fizetésüket is egyre inkább össze-vissza kapják meg. Ezen a helyzeten próbál segíteni a habarovszki svéd vöröskeresztes megbízott, Sven Hedblom és a dán gr. Bonde. A naplóból nyilvánvalóvá válik számunkra, hogy amit a vöröskereszt és képviselői megtehettek a hadifoglyok érdekében, azt meg is tették akár az életük kockáztatásával is.35 Másrészt a naplóban „consuloknak” nevezett vöröskeresztes megbízottak segítsége a mindennapokban nagyon sokat jelentett, ez részben az általuk folyósított segélyeknek ill. a náluk rendelhető áruknak volt köszönhető. 1918-ban már kenyér-hiány tombolt Oroszországnak ezen a részén is, de legalább tejkonzervet még kaptak. A japán megszállást követően sem lett könnyebb a helyzet, hiszen a vasútvonalak el lévén vágva, súlyos szállítási nehézségekkel kellett megbirkózni. Nem volt véletlen, hogy a betegségek és járványok egyre jobban tizedelték a táborokat. Az amerikaiak ezután óriási jólétet teremtettek, napi háromszori hús, feketekávé stb., amiket a foglyok évek óta már nélkülözni kényszerültek. A cél minél jobb egészségügyi állapotba hozni a foglyokat, amire azután a japánok is nagyon vigyáztak. 35 A Sven Hedblom súlyosan megfizetett a sok jótéteményért. 1918-ban egy alkalommal őt és munkatársát már letartóztatták, akkor 270.000 rubel készpénzt koboztak el tőle. Utóbb, 1918 májusában már az életével fizetett: Baja B. - Lukinich I. - Pilch J. - Zilahy L. 1931. 393. „1918. szept. 10-20. Sven Heblamot és néhány társát a mi képviselőinket állítólag főbelőtték. A raktárai a kozákok feldúlták és elcipelték. - Igen kellemetlen és bizonytalan jövő vár ránk, mivel nincs honnan támogatást, segélyt kapnunk. A jelenlegi képviselőnk Dr. Hempel Jorgensen szintén megfigyelés alatt van."
