Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Jeney-Tóth Annamária: Hadifogság a Távol-Keleten
Hadifogság a Távol-Keleten 137 szentelhetek az orosz életmód és politikai történések leírásának; a hadifoglyok mindennapi életének; a foglyok élelmiszerrel és egyéb cikkekkel való ellátottságának bemutatására. Ezeket művelődési és sporttevékenység, a Magyarország- ról-otthoniakról szóló hírek és a hitélet tárgyköreit tartalmazó fejezetek követik. Oroszország A fogságba esést követően a foglyokat először Oroszország központi vidékeire vitték, ahol nem sokat mozoghattak szabadon. Azért így is volt mit tapasztalni, főleg egy húszéves fiatalember számára. Kijeven9 keresztül Ivanovo-Ovone- senskbe érkeztek. Itt a táboron kívül nem nagyon mozoghattak a hadifoglyok, de azért sok mindent észrevették, például a női hiúságra, vagy az új „sportra”, a kerékpározásra vonatkozóan.10 11 Ez utóbbi nem sokban különbözött a magyarországi helyzettől. Az orosz élet minden apróságára kiterjed főhősünk figyelme: az ünnepeket, utcai istentisztelet, az utca képét is precízen leírja.11 Azonban nem sokáig kísérheti figyelemmel az orosz életformát, ugyanis eldőlt, hogy a hadifoglyokat Habarovszk (Távol-Kelet) környéki táborokba viszik. így aztán sokkal többet láthatott hősünk a nagyvilágból, mint azt valaha is gondolta volna, hiszen érettségizett emberként nyilván rendelkeznie kellett ismeretekkel Oroszországról, ha mással nem is, mint ami a történelem és földrajz órákon elhangzott. A részben paraszti gyökerű nagykőrösi társadalom fiatal tagjaként a mezőgazdaság megfigyelésére külön gondot fordított kényszerű utazása közben is. Nemcsak azt figyelte meg milyen gabonaféléket termelnek a vidéken, hanem azt is például, milyen alakja van aratás idején az asztagoknak. De emellett megfigyelte azt is milyen nemzetiségű emberek laknak egy-egy vidéken.12 9 „1916. jun 11.én Kiewben alszunk a kocsiban. Szép nagy város, remek épületekkel, gyönyörű tornyokkal." 10 „Vasárnap van, ezt arról lehet főleg következtetni, hogy nagy divatú, flancos ruhákban sietnek be a nők a városba, ti. rendkívül nagy az a bizonyos tetszési vágy, ami nálunk is ki van fejlődve: szép csinos ruhát mutogatni, szakajtó kalapot hordani és igy versenyezni egymással: kié a szebb, a pazarabb? Ez a nők hiúsága! A kerékpározás a virágkorában él, különösen a nők űzik ezt a szórakozó sportot.” - 1916. július 1-10. 11 „1916 július 20-31. Semmi nagyobb esemény nincs. Vasárnap az oroszok istentiszteletet tartottak az útczán, ti. itt ez a szokás, hogy valamelyik vagyonosabb gazda az utcában a templomi oltárhoz szükséges székeket és asztalt kirakja, ezután ételeket tesz az asztalra és azokat megszenteli a pap. Azután a közeli kútból is vizet hoznak és azt is megszenteli a pap, a szentelés után minden hívő iszik a megszentelt vízből. Az isteni tisztelet előtt az útczán lévő házakat is megszenteli a pap. Mikor az isteni tiszteletnek vége, tovább mennek az utcán v. másik útczára térnek át." „keletiesség jellemzi az útczák elrendezését, amely a házak faviskó és emeletes faház együtt, csoportosításban lelhető fel. Meglátszik, hogy a város egy sziget az erdőségek ama rengetegében, amely az egész Orosz birodalom területét ellepi, mert mindenütt csak az elmaradottság, a piszokság az, ami legjobban szembeötlő." - 1916. augusztus 31. 12 „Később 1916. szept. 12-13 között Súlya város után már a termékeny szántó-földek váltakoznak.
