Régi témák, mai kérdések a mentalitástörténetben - Rendi társadalom, polgári társadalom 11. (Esztergom, 2000)
Mi és mások - Erdész Ádám: Félelem és remény az összeomlás árnyékában
Félelem és remény az összeomlás árnyékában 125 delkezett. Gazdag kapcsolatrendszerét tovább bővítette sokirányú kulturális és közéleti szerepvállalása. A szakmai-kulturális egyesületektől a katolikus egyház világi tisztségein keresztül a kolozsvári tiszteletbeli tanácsnokságig terjedt önként vállalt feladatainak skálája. Tanári és közéleti szerepvállalásának köszönhetően Márki pontos információkkal rendelkezett a kolozsvári, sőt az erdélyi társadalmi és politikai eseményekről s jól ismerte a tisztviselői-értelmiségi réteg gondolkodását és szokásait. Akár Aradon, akár Kolozsváron, akár Szegeden kutatjuk Márki munkálkodásának nyomait, azt tapasztaljuk, hogy példás rendbe szedett iratok sokaságát hagyta maga után. Az iratkötegek között találunk oklevélmásolat-gyűjteményt, kéziratos múzeumi katalógust, gondosan beköttetett levélkötegeket, fordításokat és személyes dokumentumokat. Szinte magától értetődő, hogy egy, az események rögzítésére törekvő ember naplót is ír. Márki 1873. május 1-jén vetette papírra első naplóbejegyzését s a rendszeres és lelkiismeretes naplóírást 1925- ben bekövetkezett haláláig nem is hagyta abba. Az 52 éven át vezetett naplófolyam több mint 200 szerzői ívre rúg.5 Márki Sándor feljegyzéseiben elsősorban dokumentált, tényeket rögzített. Jó stílusú, szabatos, folyó szövegben írta le a nap eseményeit, olykor egy-egy dokumentumot - például nagyon fontosnak ítélt levelet - is bemásolt, beragasztott feljegyzései mellé. Noha a szerző a személyes eseményeket és a maga érzelmi reakcióit is rögzítette, a napló hangnemét bizonyos távolságtartás jellemzi. A naplóíró közvetlen érzelmeire a leírt eseményekhez fűzött megjegyzések mellett többnyire az adott témára fordított terjedelemből, a stílus kisebb-nagyobb változásaiból következtethetünk. A különleges terjedelmű, gazdag tematikájú Márki-napló igen sok szempontú kutatásra alkalmas értékes forrás. Krónikája a modem magyar történettudomány kialakulásának, első nagy korszakának és a tudományos intézményrendszer kialakulásának. A hazai egyetemi oktatás dualizmus kori történetének is elsődleges forrása e napló, a kolozsvári egyetem 1892 utáni történetének pedig páratlan dokumentuma. A napló hitelesen rögzíti Kolozsvár és Erdély egyik fontos társadalmi rétegének életét. S nem utolsó sorban Márki Sándor feljegyzései a tükör pontosságával mutatják be a Monarchia magyar felső középosztályának mindennapi életét, szokásait, mentalitását. A naplósorozatnak van egy elkülönülő része: Márki Sándor a korábban évek szerint tagolt feljegyzéseit - minden bizonnyal utólag - megbontva az 1918. október 31-én kezdődő krónikarészletnek a Metamorphosis Transsylvaniae címet adta. Ez a fejezet 1921. augusztus 3-ig, a Márki család szegedi letelepedéséig tart. Az ez idő alatt született négy vaskos kötet terjedelmében, felépítésében és tartalmában is eltér a korábbiaktól. Az első lényeges különbség, hogy a nap5 Márki Sándor 1873 és 1925 között vezetett naplói magántulajdonban vannak. A Békés Megyei Levéltár megvásárolta a napló másolatait, e példány a Békés Megyei Levéltár xerox-tárában található. A napló első kötete megjelenés alatt áll.
