Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kovács Péter: Komáromi hétköznapok az első világháborúban
274 KOVÁCS PÉTER A város lakossága 1900-ban a helyőrséggel együtt 19 996 fő volt, ebből a déli városrészen 1901-ben még csak 1839-en laktak, mely szám a későbbiek folyamán 3523 főre nőtt. A 20. század elején több gyárral is gazdagodott Komárom-Újváros. Megépült a selyemfonógyár (1901), a spódiumgyár (1902), az asztalosárugyár (1903.), Fiedler János lengyára (1904), egy katonai húskonzervgyár és a gőzmalom (1905.). 1913-ban Schmidthauer Lajos gyógyszerész Dél-Komáromban, az Igmándi út 1. szám alatt palackozó- és elosztó telepet építtetett.2 Az épület egy részében jelenleg bank a másik felében pedig a Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. működik. Komárom katonaváros jellegét erősítette az erődök mellett az 1907-ben megépült méntelep — ma az egykori komáromi Állami Gazdaság és egy óvoda található a területén —, és az 1908-ra elkészült Frigyes főherceg lovassági laktanya, amelyben a császári és királyi 5. (Radetzky-) huszárezred egy része is állomásozott. 1910-ben megtörtént a dunai vasúti híd átadása a két városrész között. A város sportélete is fejlődésnek indult, ugyanis 1900. április 29-én a Komáromi Városháza nagytermében mintegy 40 érdeklődő jelent meg, aki meghallgatta Beliczay Endre magyar királyi mérnök előadását egy új sportról, a futballról. A jelenlévők közül 25 fő aláírta a belépési nyilatkozatot, így megalakítva a Komáromi Labdarúgó Társaságot, melynek színe a lila-fehér lett. Két év múlva az egyesület felvette a Komáromi Futball Club nevet.3 A komáromi lakosság reagálása a Ferenc Ferdinánd elleni merényletre, illetve az I. világháború kitörésére 1914. június 28-án Szarajevóban eldördültek azok a végzetes pisztolylövések, melyek megváltoztatták a történelmet, és az első világháború kitöréséhez vezettek. A trónörökös halála után néhány politikus úgy vélte, hogy itt az idő a Szerbia elleni katonai fellépésre. A vezető körökben úgy gondolták, hogy a háború nem fog sokáig tartani, azonban a harcok elhúzódtak, és a világháború öt évig tartott, mely milliók halálát okozta. A Komáromi Újság 1914. július 2-i számában ekképpen tudósított a trónörököspár haláláról: „ Ferenc Ferdinánd kir. főherceg és hitvese Hohenberg Zsófia meggyilkolásának híre vasárnap délután 3 óra után érkezett Komáromba. Az első hírt nagy megdöbbenéssel és kétkedéssel fogadták városszerte. A később érkező tudósítások, sajnos, megerősítették a tragikus hírt, amit megrendülve hallgatott mindenki. A szomorú valóság hamar tudomására jutott mindenkinek s őszinte fájdalommal fogadták mindenfelé. A gyász hírére aznap este a kávéházakban és a vendéglőkben beszüntették a zenét s a rendőrség intézkedett, hogy amíg a trónörököspárt el nem Komárom — Helytörténet a kezdetektől napjainkig. 113-115. o. Komárom - Helytörténet a kezdetektől napjainkig. 116-117. o.
