Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ 95 Nem tudjuk, a város melyik épületében kezdte el működését a távírdahivatal. A későbbiekben viszont, működési helyét illetően, már bizonyos adatok a rendelkezésünkre állnak. 1865 szeptemberében a város szerződést kötött Wallfísch Simon Lipót esztergomi lisztkereskedővel.18 A szerződés értelmében a hivatal céljaira — három évre szóló időtartamra - kibérelték a tulajdonában álló épületet. Innentől fogva a költségek egy részét (a bérleti díj fele részét) most már a város állta, egyszersmind továbbra is biztosította a hivatal téli tüzelővel való ellátását.19 A szóban forgó épületet azonban nem tudjuk pontosan helyhez kötni.20 1868 szeptemberében ugyan megújították a szerződést, ám „az eddigi helyiségeknek a közönség érdekében alkalmatlan fekvésére21 és azoknak másokénál... drágább való fizetésére” való tekintettel a rá következő év első napján azt a város fel is Nem tudjuk, hogy ekkortájt hol működött az esztergomi postahivatal. Későbbről viszont már rendelkezünk adatokkal: a helybeli posta 1874. szeptember 31-től hivatalát az Öreg utcában (a ferencesek rendházával szemközt, a plébánia tőszomszédságában), Horváth Szlávy Éva asszony emeletes házának a földszintjén, annak sarok-szobájában tervezte működtetni. Az Esztergomi Postahivatal Esztergom sz. kir. város Polgármesteri Hivatalához. Esztergom, 1874. szeptember 3. (MNL KEMLIV. 1402.b. 1874. 5. 157. sz.); továbbá 1874. szeptember 15-i tan. jkv. 4626. sz. hat. (MNL KEML IV. 1402.a.) Három évvel később (1877. október 2-án) a postahivatalt már új helyen, a Buda (ma Kossuth) utca 350. sz. alatti házban találjuk. (MNL KEML V.3.a. 1877. október 2-i tan. jkv. 5038. sz. hat.) Gran. Wallfisch Simon. Mehlhandelsmann. ” (Adress-Kalender 1866. 26.) Wallfísch Simon Lipót utóbb, 1876. november 7-én, Henrik nevű fiával, társascéget alapított. Cégük, nyilvántartásba, 1877. április 7-én került. (Központi Értesítő 1877/77. sz., július 22., 3.) A „közkereseti társaság" azonban mindössze egyetlen évig működött. Az apa halálát követően, 1877. december 1-én, bírósági végzéssel, a társascéget törölték a nyilvántartásból. (Központi Értesítő 1877/113. sz., december 29., 2.) A bérleti szerződés 1865. szeptember 29-ével lépett életbe. A bérleti díj éves összege 336 forintra rúgott. A Távírdaosztály utasítása a Pesti Távírdai Felügyelőséghez. Pest, 1869. február 24. Fogalmazvány. MNL OL К 170, 20696/1868. sz. Forrásainkban 1862-ben említenek egy Wallfísch Simon L. nevű személyt, szenttamási polgárt (Prokopp 1994. 31.), aki azonban vélhetően Walfisch Simon Lázárral azonosítható. Azzal a Walfisch Simon Lázárral, aki 1859-től a Kis Piacon (ma: Rákóczi tér) álló, később kávéháznak helyet adó épületnek volt a tulajdonosa. (Pifkó 2006. 4.) Wallfísch Simon Lipótot, mint fentebb láttuk, fonásaink esztergomi kereskedőként említik. (Lásd a 18. sz. jegyzetet.) Nyomát viszont nem leljük annak, hogy ő Esztergom sz. kir. városában épülettel bírt volna (bár tegyük hozzá, hogy vonatkozó fonásaink - adó-, illetve házjegyzékek - meglehetősen hiányosak). Vele szemben fia: Henrik rendelkezett itteni házas ingatlannal. Lakóházát, egy 1886-ban felvett jegyzék tanúsága szerint, a Hosszú sor (Simor János utca) elején, az 515. sz. alatt találjuk. Esztergom sz. tár. városi összeírási lajstrom. 1886. november 25. (A jegyzék vélhetően az 1886. évi kataszteri térképek mellékletét képezi: MNL KEML XV.2x.L13. sz.) Meglehet, hogy az épületet örökség jogán birtokolta, és így az azonos az apai házzal? A távírdahivatalt vélhetően nehezen lehetett megközelíteni: „tekintvén a táviratozó felek részérőli számos panaszokat, kiknek mindig akadályokkal kellett küzdeni, hogy a távirdai hivatal helyiségeihez eljuthassanak”. A Pesti Távírdái Felügyelőség jelentése a Távírdaosztályhoz. Pest, 1869. július 5. MNL OL К 170, 12727/1869. sz.
