Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ 93 Az árvíz idején, a védekezési munkálatok összehangolása, valamint az árvízi hírek továbbítása szempontjából a posta-, illetőleg távírdahivataloknak kulcsszerep jutott. Különösen utóbbiak, mint a korszak leggyorsabb hírtovábbító eszközét működtető intézmények, igen hathatósan szolgálták-segítették az árvízvédők munkáját. Első ízben került sor a hazai távírdahálózat ilyen célzattal és ilyen szervezettségi szinten történő felhasználására. Talán nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy a főpróbát sikerrel kiállta. Indokolt tehát, hogy az árvízi események taglalása előtt, röviden áttekintsük a történet egyik főszereplőjének, az esztergomi távírdának a történetét, létrejöttétől az árvízi-napok beköszöntőig.5 Az esztergomi távírda A 19. század közepétől kezdve az Osztrák Birodalomban is gyors ütemben építették ki a telegráf-, más néven távíróvonalakat, illetve a távírdák hálózatát. Magyar- országon az első „ távsürgönyző hivatalt ” Pozsonyban állították fel (1847; 1848-ban bezárták). Ezt követően Pesten (1850), Esztergom-Nánán6 (1850), újból Pozsonyban és Zágrábban (1850), Érsekújváron (1852), majd a budai várban, Cegléden, Szegeden, Szolnokon (1853) stb. létesültek távírdák.7 Esztergom sz. kir. város tanácsának 1862. október 3-i közgyűlésén született határozat arról, hogy - Forgách Ágost gróf, Esztergom vármegye főispáni helytartója kezdeményezésére, illetve közbenjárására - magában Esztergom királyi városában is létesüljön „távírdái hivatal, azaz állomás”? A hivatal működésének anyagi alapjait biztosítandó, Scitovszki János esztergomi érsek, a főkáptalan, illetve helybeli kereskedők magukra vállalták a hivatali helyiség bérleti díjának, illetőleg a tisztviselők lakbérének a kifizetését; a város pedig a távírdahelyiség fűtéséhez szolgáltatta a tűzifát.9 Terveink szerint az esztergomi távírdahivatal történetének részletes feldolgozását (a távírda létrejötte, a vonalhálózat kiépítése, bővítése, a hazai távírda- és posta-szolgáltatások egyesítéséig - 1887-ig - terjedő időszakra vonatkozóan) egy jövőbeni terjedelmesebb tanulmányunkban fogjuk közreadni. Az 1860-as évek elején a távírda-hivatal az ottani gőzkocsi állomásnál üzemelt. (Lásd a 8. sz. jegyzetben hivatkozott jegyzőkönyvi határozatot.) 1894 októberétől az Esztergom-Nánai pályaudvari Posta-távírdahivatal hivatalos elnevezése, az ottani vasútállomás nevének megváltoztatása miatt, Párkány-Nánai Posta-távírdahivatal. (Magyar Királyi Posta és Távirda Rendeletek Tára 1894/61. sz. 196.) Miavecz I—II. 1874., Beszédes 1998. 67-68., Sáfár 2014. 1850-ben Esztergom sz. kir. városban is terveztek távírdaállomást létesíteni - ez a terv azonban akkor még papíron maradt. (Miavecz II. 1874. 127.) MNL KEML IV.llOl.a. közgy. jkv. 2053. sz. hat. Körösi László szerint 1862. november 17-én kezdte meg működését Esztergom sz. kir. városában a „táviró állomás” (Körösi 2008. 197.) - a forráshivatkozással azonban adósunk maradt. Három évre vállalták a tűzifa biztosítását, évente három ausztriai öl fát utalva ki. (Lásd a 8. sz. jegyzetet.) Ennél többre a városnak nem futotta. Utóbb, a három év leteltével azután mégis kivételt
