Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ 125 A vész elmúltával hozzáláttak az eliszapolódott, csapadékvizet levezető árkok kitisztításához, annak reményében, hogy a még mindig vízzel borított városi földekről, segítségükkel, meggyorsíthatják a víz levonulását.175 A megrongálódott töltések újjáépítésére, magától értetődően, még a nyári zöldár jövetele előtt sort kellett (volna) keríteni. A munkálatokhoz szükséges pénzalapok megteremtésének tárgyalásakor, a soros közgyűlésen, élénk vita kerekedett a lehetséges megoldási módozatokról. A közgyűlés, a gazdasági bizottság által felvetett javaslatot - miszerint kizárólag a háztulajdonosok viseljék a terheket — elvetették, mondván hogy a város által emelt gátak egyetemlegesen védik a városlakók értékeit, akár rendelkeznek a város területén házas ingatlannal, akár nem. Ennek megfelelően hozták meg döntésüket: a városi adózó személyek közösen, vagyonukkal arányosan járuljanak hozzá a költségekhez, azaz az egész házat birtoklókat kétnapi munkavégzésre, a fél vagy negyed házzal bírókat, illetőleg zsellérek esetében a családfőket pedig egynapi munkavégzésre kötelezték, illetve napszámonként 70 krajcár lefizetése ellenében, lehetőséget adtak a munka megváltására; a kötelezettség-szegést egy forintnyi bírsággal szankcionálták.176 Az árvízvédelmi, gátépítési munkák költségvetési tervezetét ugyancsak Killián Ferenc mérnök készítette.177 Augusztus hó elején azonban még mindig nem kezdtek hozzá a gátépítési munkálatokhoz, pedig a Duna vizének várva várt leapadtával a gátak rendbetétele tovább már nem volt halasztható.178 Kollár Antal polgármester a soros közgyűlésen volt kénytelen rámutatni erre.179 Vélhetően ekkor még nem álltak rendelkezésre a szükséges anyagi eszközök. Tovább növelte a nehézséget, hogy a városnak bevételei egy részéről is le kellett mondania. A kistói városi bérföldek esetében, minthogy a földeket bérlőik, az árvíz levonulta után visszamaradt belvizek miatt, csak a nyár folyamán vehették újra haszAz ún. „Zúgó’’-árok segítségével csapolták le a Szérűs kertek, Vásárállás, Csapási kertek, Kistó és Szentkirályi Duna-dűlő területén visszamaradt tavakat. (MNL KEML IV.1402.a, 1876. április 20-i közgy. jkv. 1952. sz. hat.) A munkálatok azonban jócskán elhúzódtak: a kistói városi földekről például csak a nyár folyamán tűnt el végleg a víz. (Lásd a 180. sz. jegyzetet.) Utóbbi terület ugyanis meglehetősen mélyen feküdt, amit mutat az is, hogy a rákövetkező évben, hosszú hónapokon át, nyilván a gyakori esőzések folytán, újból vízzel volt borítva. (MNL KEML V.3.a. 1877. május 3-i közgy. jkv. 2218. sz. hat.) A határozat végrehajtásának felügyeletével Killián Ferenc városi mérnököt, illetve Kapa Mátyás városgazdát, a bírságolással pedig Papp János városi kapitányt bízták meg. MNL KEML IV. 1402.a. 1876. május 18-i közgy. jkv. 2436. sz. hat. 177 MNL KEML IV. 1402.a. 1876. május 18-i közgy. jkv. 2437. sz. hat. 178 MNL KEML IV. 1402.a. 1876. augusztus 3-i törvényhatósági bizottsági ülés jkv. 4049. sz. hat. 179 MNL KEML IV.1402.a. 1876. augusztus 9-U-i közgy. jkv. 4381. sz. hat.
