Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
123 AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ nyerte az uralkodó, illetve a kormányzat elismerését is;161 Horváth Mihály árvízi bizottsági tagnak pedig maga az uralkodó adományozott érdemrendet (arany érdemkereszt).162 * Mayer István esztergomi kanonokot úgyszintén kormányzati szinten terjesztették fel kitüntetésre.161 Az árvíz utáni helyreállítási munkálatok Alighogy apadni kezdett a víz, máris hozzákezdtek a kárelhárítási, illetőleg helyre- állítási munkálatokhoz. Szemrevételezték a kárt szenvedett épületeket, bontottak, ahol kellett, javítottak-felújítottak, ahol lehetett.164 Megszervezték a közterületen lerakodott hordalék és szenny eltakarítását. A városi kutak vize, érthető módon, elszennyeződött. A vízromlás mértéke azonban nem volt ismeretes. Ezért kiküldték Papp János városi kapitányt és Feichtinger Sándor főorvost, hogy a kutak vizét „ egészségrendőri szempontból ” vizsgálják meg, valamint hogy „vegykémlélésüket” is foganatosítsák.165 166 A lakosságra egészségére nézve hasonlóképpen komoly kockázati tényezőt jelentett az átnedvesedett falú épületekben való tartózkodás. Az épületeket újból lakhatóvá kellett tenni; a megfelelő eljárás kidolgozása úgyszintén a fenti két megbízottra várt. A végzettekről Feichtinger főorvos a következőképpen számolt be: „ tanácsomra és rendeletemre - melyet a városi kapitány úrral házról házra járva élőszóval előadtunk - a vízár által szenvedett házak újból száraz földdel feltöltettek, kimeszeltettek, /ütés által kiszáríttattak, egy ideig üresen hagyattak és ily intézkedések mellett ezen városrész lakói betegségtől megóvattak”. A valóság azonban nem lehetett ilyen rózsás. Ezek az épületetek aligha száradhattak ki tökéletesen. Az egyedüli és helyes, hosszú távra szóló megoldás az lett volna, ha az alacsonyabban fekvő, gyakorta vízzel borított területekről elköltözhettek volna az emberek. De nem tették, vagy nem tehették meg. Továbbra is építkeztek, és laktak e helyeken. Szóvá is tette ezt a korabeli sajtó, egyszersmind háborogván, Simor érseknek Ferenc József király 1876. augusztus 3-án kelt leiratában fejezte ki elismerését (PL Simor J., titkos lt. 1877.23. sz., a kísérőlevél: uott 1876.26. sz.; Új Magyar Sión 1876. 632.); a többiekre: MNL KEML IV.1402.a. 1876. augusztus 28-i közgy. jkv. 4621. sz. hat., illetőleg Budapesti Közlöny 1876/197. sz., augusztus 29. 5813. I6~ MNL KEML IV.1402.a. 1876. augusztus 28-i közgy. jkv. 4619. sz. hat. Az 1876. szeptember 9-i Miniszteri Értekezleten, az árvíz során szerzett érdemei elismeréséül, a kanonokot a Ferenc József csillagos középkereszt-jelvény elnyerésére terjesztették fel az uralkodóhoz. Nagy 2007. 191. 164 Simor János érsek, az újjáépítési munkálatokra, 31 ezer téglát biztosított. Religio 1876. II. félév/13. sz., augusztus 12., 104. 165 MNL KEML lV.1402.a 1876. március 15-i tan. jkv. 1271. sz. hat. 166 Feichtinger 2005. 124.
