Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
117 AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ el is indította a munkálatokat.127 Május második felében, két részletben, a budapesti központi raktárból a helyszínre szállították az átfeszítéshez szükséges acélhuzaltekercseket;128 a hónap végén, Esztergom és Párkány között, a Duna felett már újból ott feszült a sürgönydrót;124 végül 30-án az esztergomi távírdahivatal, végleges jelleggel, ismét birtokba vehette régi épületét-helyiségét.130 Az árvíz okozta károk, valamint a védekezésre és segélyezésre szánt kiadások Az árvíz szomorú mérlege: Esztergom királyi város határából 2311 hold és 805n öl terület került víz alá;121 az ár öt védőgátat, valamint három közúti hidat rombolt szét;132 közel 400 házat öntött el a víz133 (közülük mintegy 70, részben vagy egészében, össze is dőlt; a súlyosan megrongálódott melléképületek száma 30-35-re Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. május 24. MNLOL К 170, 11085/1876. sz. Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. május 21. MNLOL К 170, 10913/1876. sz. Május 25-én már álltak a tartóoszlopok: a párkányi oldalon egy „nagy úrboczfa”, az esztergomi oldalon pedig, a „hegyen ” (minden bizonnyal a Várhegy oldalában) „közönséges kettős oszlop... horgonyokkal és támfákkal kellőképpen ellátva és tartóvasakkal felszerelve ". Az átfeszítés módozata: vezetékpár, két oldalról egy-egy tartóhuzallal megerősítve. Zimmermann Henrik titkár (Budapesti Távírdaigazgatóság) helyszíni szemléjéről készült jelentés. Budapest, 1876. május 26. Melléklet. Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. június 9. (MNL OL К 170, 12270/1876. sz.) A huzalok szerelési munkálataihoz május 26. után kezdtek hozzá. Az átfeszítéshez használt acéldrótra vonatkozó technikai adatok: a drót átmérője: 2,8 mm, hordképessége: 798,39 kg, egy méterének tömege: 50,36 g, össztömege: 200 kg. Sztankovits Károly gondnok (Távírdái Központi Raktár, Budapest) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. május 26. (MNL OL К 170, 11143/1876. sz.) A fentebbi paraméterek alapján az átfeszítés hossza kerekítve 933 m-t, azaz közel egy kilométert tett ki. Sztupka Antal titkár (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. május 31. MNLOL К 170., 11584/1876. sz. A város külterületén okozott károk felvételére az esztergomi m. kir. adóhivatal által delegált Zobel Gyula helybeli adótámok, valamint Sziklay József városi tanácsnok vezetésével külön bizottságot küldtek ki. (MNL KEML lV.1402.a. 1876. május 9-i, illetve május 12-i tan. jkv. 2344., illetve 2353. sz. hat.) A helyreállítási munkálatok tervezetét és költségvetését Killián Ferenc városi mérnök a város 1876. május 23-i tanácsülésén nyújtotta be. (MNL KEML IV.1402.a. tan. jkv. 2477. sz. hat.; lásd még augusztus 28-i közgy. jkv. 4626. sz. hat.) Ennek tükrében Sziklay József tanácsnok a kárfelvételi jegyzéket, pótlólag, a város 1876. június 20-i tanácsülésén terjesztette elő. (MNL KEML IV. 1402.3. tan. jkv. 3070. sz. hat.) Esztergom sz. kir. város tanácsüléséből Tisza Kálmán belügyminiszterhez. Esztergom, 1876. március 22. MNL KEML IV.1402.b„ 1876. 2. 127. sz. Pontos kimutatás szerint 388-at. Esztergom sz. kir. város területén 1876 év martius havában árvíz által okozott károk felvételéről szolló kimutatás. 1. és 2. jegyzék. Lásd a 111. sz. Függelékben.
