Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
114 IVÁN LÁSZLÓ a víz, elöntvén a folyosókat és a népkonyhául szolgáló helyiséget. Az étel készítésével emiatt ott átmenetileg fel kellett hagyni, csak kenyérosztásra szorítkozhattak.110 A bajt csak növelte, hogy ugyanezen a napon, az esti órákban, egy Dunán közlekedő (?!) gőzhajó111 árbocával leszakította a folyón átfeszített sürgönydrótot."2 Ezzel hosszabb időre megszakadt a közvetlen távirati összeköttetés Esztergom és Budapest között.113 Az esztergomi távírdaállomást, ideiglenes jelleggel, áthelyezték Párkányba;114 ahol is a vendégfogadóban egy külön helyiséget béreltek ki a számára;115 az összeköttetést (táviratok feladása, illetve kézbesítése) a két település között vízi, illetve szárazföldi úton, külön segéderő (küldönc) alkalmazásával biztosították.116 Ilyen körülmények között természetesen szó sem lehetett arról, hogy a 12-ére meghirdetett esztergomi országos vásárt megtartsák. Kollár Antal polgármester javaslatára, a minisztériumi jóváhagyást be sem várva, a városi tanács a vásár megtartására későbbi időpontot tűzött ki.117 Az esztergomi és vidéki árvíz. I. Esztergom, [ 1876.] március 11. Esztergom 1876/11. sz., március 12. Az árvíz alatt, a legnagyobb vízállás idején is, jártak a Dunán gőzhajók. Ennek veszélyével a kormányzat is tisztában volt, de a folyam melletti települések összeköttetésének biztosítása a kormányzat számára mindennél fontosabbnak bizonyult. A hajókat üzemeltető Első Cs. Kir. Szabad. Dunagőzhajózási Társaság mindenesetre megtette a szükséges óvóintézkedéseket: a partok közelében hajóik lassabban közlekedtek [?]. (Pesti Napló 1876/54. sz., március 5., reggeli kiadás.) Március 8-tól kezdve azután, árufelvétel céljából, Esztergomban is, újból kikötöttek a gőzhajók (Vasúti és Közlekedési Közlöny 1876/12. sz., március 23., 93.), 17-én pedig újból megindították a Dunán a menetrend szerinti távolsági gőzhajó-járatokat (Bécs-Budapest és Győr-Budapest viszonylatban: lásd a 119. sz. jegyzetben hivatkozott forrást.) Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. március 13. (a jelentés a baleset idejét március 9-re teszi), illetve március 20. (MNL OL К 170, 5739/ 1876., illetve 6617/1876. sz.), Pesti Napló 1876/60. és 62. sz., március 13., illetve 15., esti kiadás; Budapesti Közlöny 1876/61. sz., március 15., 1699. (a Közlönyben megjelent közlemény fogalmazványa: MNL OL К 170, 5748/1876. sz.); továbbá lásd a 119. sz. jegyzetben hivatkozott forrást. Aznap este Papp János városkapitány az esztergom-nánai távírdaállomásnak küldte el az aktuális árvízi helyzetet taglaló soros táviratot. Az ottani hivatal azonban Budapestre történő továbbítását megtagadta, minthogy a szolgáltatást, az addigi gyakorlatnak megfelelően, ingyen [?] kívánták volna igénybe venni. Az aznap estére esedékes távirati tudósítás emiatt elmaradt. MNL KEML IV. 1402.a. 1876. március 10-i tan. jkv. 1208. sz. hat. A hivatal március 11-től kezdve működött Párkányban. Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. március 13. MNL OL К 170, 5739/1876. sz. Wallinger Henrik távírdafőnök, hivatalának Párkányban való működése alatt, a hivatali órákat Párkányban töltötte, de esténként visszatért lakhelyére, Esztergomba. Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1876. március 15. MNL OL К 170, 5922/1876. sz. Lásd a 119. sz. jegyzetben hivatkozott forrást. Az új, április 3-i időpontról szóló végzést utólag terjesztették fel a Belügyminisztériumba. (MNL KEML IV. 1402.a. 1876. március 10-i tan. jkv. 1191. sz. hat.) A Földművelés-, Ipar-és Kereskede-
