Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
106 IVÁN LÁSZLÓ Mindezeken túlmenően a város vezetésének - hosszabb távon gondolkodva - a közlekedés feltételeinek javítására is volt gondja. Tervbe vették egy új országúti kőhídnak a megépítését. Az Esztergomot Tát községgel összekötő úton létesítendő híd (zsidódi híd) elkészítéséhez állami segélyhez folyamodtak.7^ A fentiek ismeretében nyilvánvalóan minden alapot nélkülöz az a vád, hogy a város nem tette meg időben az ilyen esetekben elvárható szükséges lépéseket. Enyhén szólva is méltánytalannak és „elkésettnek” kell tekintenünk az alább idézendő, a helyi publicisztikában olvasható, maliciózus megjegyzés kíséretében közreadott felvetést: „ha már önmagától nem is - de a példáktól ösztönözve Esztergom szab. kir. város tanácsának is jó lenne némi elöintézkedéseket tenni, hogy a netaláni veszély bennünket készületlen ne találjon. ”76 Ilyen előkészületek után nem érhette a várost váratlanul a hír: jön a veszedelem! A magas vízár Bécset február 18-án, az esti órákban borította el. Az ár hamar átjutott a város területén: következő napon az ottani Duna-szakaszon a víz már gyors apadásnak indult/7 Csalókának bizonyult az a remény, hogy az ár - a folyónak az osztrák szakaszon történt kiöntése miatt - valamit is veszített volna hevéből-erejéből. Ellenkezőleg. Bécs alatt újból egyre csak emelkedett a víz szintje: Komáromnál, február 21-én, egyetlen nap alatt, a Duna több mint két métert áradt!78 A város vezetése, látván, hogy már semmi sem szabhat gátat a víz árjának,79 utolsó megelőző intézkedésével gondoskodott a városi levéltár iratainak a védelméről: a február 22-én tartott tanácsülésen Kollár Antal polgármester utasította Takács Géza főjegyzőt, hogy „tekintve ... a város házának alantas fekvését ... a városház földszintjét elfoglaló levéltárt belátása szerinti magasságban kiürítvén az okmányokat a városi tanácsterembe helyezze el". Kollár Antal esztergomi polgármester felterjesztése Péchy Tamás közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez, két melléklettel (a kétívesre tervezett híd tervrajza és költségvetése). Esztergom sz. kir. város 1876. január 20-án tartott közgyűléséből. MNLOL К 173, 1685/1876. sz. Szerény figyelmeztetés! ” címmel „ egy városi polgár ” írása. (Esztergom 1876/7. sz., február 13.; említi, pontatlan hivatkozással: Kaján 2015.) Aztán egy héttel később, ugyanaz a személy?, ugyanott, „Figyelmeztetés ” címmel, a Duna hirtelen áradása kapcsán: „ Vigyázzunk, közönség és hatóság egy- iránt, hogy a vész ne kapjon készületlenül!" (Esztergom 1876/8. sz., február 20., említi: Kaján 2015.) Nagy 2007. 34-35. Nagy 2007. 42. Február 22-én Komáromban már 20 láb és 4 hüvelyknyi vízmagasságot mértek a Dunán. Esztergom város vezetése számára nyilvánvaló volt, hogy ezt a víztömeget a várost védő fő gátak, a Duna és a Serfőző „sáncok”, már nem képesek megfogni. Lásd a 80. sz. jegyzetet. MNL KEML lV.1402.a. tan. jkv. 750. sz. hat. A tanácsülési határozat szerint, a tanácsülések tartását, az árvíz levonulásáig, „ a legszükségesebb intézkedés esetét kivéve ”, elnapolták. Azonban
