Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
100 IVÁN LÁSZLÓ 1874 decemberében a víz alatti kábel, egy hirtelen támadt szélviharban, újból üzemképtelenné vált. Az Esztergomot Párkánnyal összekötő hajóhíd uszályai közül (a láncairól) a szél kettőt letépett, és azok a vízárral sodródván, maguk után húzott horgonyukkal, a kábelt szétszakították.48 Annak helyreállításáról, a szélsőséges téli időjárási viszonyok közepette, szó sem lehetett. Ennek következtében, átmeneti időre, Esztergomból, illetve Esztergomba, a táviratokat - kényszerű módon — ismét csak postai úton lehetett továbbítani.49 * Átmeneti megoldásként a két part menti települést ekkor légvezetékkel kötötték össze. Az Esztergom és Párkány közötti átfeszítés kivitelezésére 1874-75 fordulóján került sor. A prímási uradalmi jószágigazgatóság, saját költségén, a munkálatokhoz csónakokat és egyéb eszközöket biztosított.90 A kettős vezeték a Párkány-parti tartóoszloptól indult, és a Duna felett, az akkori vízszinttől számított 12 és 20 méter közötti magasságban haladva (a magasabb érték a hajózási útvonal feletti szakaszra vonatkozik), majd pedig, már a túlparton, az érseki gépgyár épületein túljutva érte el célpontját, az esztergomi várat,51 és köttetett rá a nagy valószínűséggel az északi bástyán felállított kettős oszlopra.52 (Lásd az 1. képet.) A szerelési munkálatokra zord téli hidegben, embert próbáló körülmények között került sor. Említésre érdemes, hogy a kihúzandó távíróvezeték-párt, az átfeszítés alkalmával, nem lehetett a víz felszíne felett, a levegőben tartani, hanem mindvégig a zajló jég alatt kellett mozgatni, s ha mégis akadályba ütközött, a jégtáblák között kellett számára szabad mozgási lehetőséget biztosítani. A felhasznált acélhuzalok rossz minőségűek voltak, feszítés alkalmával rendre elpattantak; a rendelkezésre A kábelszakadás december 23-án történt. Mattyasovszky Vilmos esztergomi járási szolgabíró tanúsítványa. Esztergom, 1874. december 26. Melléklet. Alapirat: Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1874. december 28. MNLOLK 170, 12063/1874. sz. Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentései a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1874. december 24., illetve december 25. MNL OL К 170, 11962/1874., illetve 11978/1875. sz. Az átfeszítési munkálatokat 1874. december 29-én kezdték el és 1875. január 6. után fejezték be. A kivitelezés irányítója Escherich Károly távírdatiszt (VI. sz. távírdái vonalépítő vezénylet) volt, munkavezetők: Kangyar Károly és Strauch József vonalőrök. Escherich Károly jelentése a Budapesti Távírdaigazgatósághoz. Budapest, 1875. január 12. Melléklet. Alapirat: Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1875. január 14. MNL OL К 170, 1318/1875. sz. Escherich-féle jelentés. Lásd az 50. sz. jegyzetet. Magának az átfeszítésnek a hossza: 800 m, ehhez járult még egy mintegy 120 m hosszúságú vonal- szakasz, az átfeszítési végpontot Esztergom város már meglévő („ régi ’’) távíróvonal-hálózatára rákötendő. „Nézet az Esztergom párkányi Duna fölötti átfeszítésre. ” Színes ceruzarajz. Keltezetlen. Az Escherich-féle jelentés (lásd az 50. sz. jegyzetet) melléklete (lásd a főszövegben az 1. képet).
