Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kládek László: "...recsegve begerjed a "lármafa"...". A hangos híradók kora
a hangos híradók kora 265 A hangoshíradó éppolyan fontos a község hivatali apparátusának munkájában, mint amilyen fontos a község, lakosságának a munkájának elvégzésében, mert ezáltal tájékozódni tud a munkák állásáról. ”52 A héregi Fekete János bácsi, aki „kisbíróból” lett a hangos híradó bemondója „ ma már olyan biztonsággal vezeti az adást, akár egy rádióbemondó. Felelősségteljes és fontos munkájának ez a része is. Reggel öt órakor már köszönti a munkába indulókat, Később híreket olvas fel, rendeleteket ismertet. Esténkint is van dolog elég. Ilyenkor bemondja a tsz brigádjainak munkarendjét, hogy mindenki tudja, másnap hová menjen dolgozni. ”5i Csolnok községben a népnevelők választási agitációját segítette a berendezés, („Azelőtt az állam vezetőinek arra volt ’gondjuk’, hogy a nép minél kevesebbet értsen a politikához. Most a községházáról hangos híradó mondja el az ország híreit. ”54), míg Csongrád megyében a begyűjtést propagálta: „A dicsőségtábla mellett többfelé igénybe veszik a hangos híradót, is a begyűjtésben legjobbak népszerűsítésére. Ez segített jó eredményt elérni Csanádon55 is. A hangos híradó például Kiskirályságonib naponta többször bemondja azoknak a neveit, akik kötelezettségük teljesítése után példamutatóan kötöttek termelési szerződést. ”51 Különös jelentőséget kaptak a hangos híradók az 1956-os forradalomban. Mivel a frissen szerveződött forradalmi szerveknek (nemzeti tanácsok, nemzetőrségek, munkástanácsok) nem állt rendelkezésére a korábbi hatalom hírközlő infrastruktúrája, e berendezések segítségével gyorsan lehetett közölni a lakossággal a friss hirdetményeket, a gyorsan zajló helyi eseményeket. Esztergomban a Dr. Bády István vezette Nemzeti Tanács felügyelete alatt, Szalay Ferenc tanár vezetésével működött a híradó, és a fennmaradt közlemények segítségével szinte óráról-órára nyomon lehet követni a városban történt eseményeket.58 Néhány jellemző hír: „Felkérjük a város lakosságát, hogy az ülésező Nemzeti Tanácsot személyes érdeklődésükkel ne zavarják, hogy munkánkat folyamatosan tudjuk végezni. ”59 52 53 54 55 56 57 58 59 Uo. Ember a mikrofonnál. Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1960. szeptember 7. 3. o. így készülnek a csolnoki népnevelők a választásokra. Szabad Nép, 1950. október 12. 2. o. Apátfalva és Magyarcsanád egyesítésével létrejött község 1950 és 1954 között. 1954-től Eperjes. A legjobbak népszerűsítésével is segítsük a begyűjtési versenyt! Szabad Nép, 1951. október 13.2.0. Meggyes Miklósné (szerk.): Szent István városa. Esztergom története. 2. javított kiadás. Esztergom Város Önkormányzata, 113.0. MNL KEML XXV.4.C. Az Esztergomi Megyei Bíróság büntetőperes iratai B732/1957. Keltezés nélkül.
