Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kládek László: "...recsegve begerjed a "lármafa"...". A hangos híradók kora
A HANGOS HÍRADÓK KORA 259 got mikor köteles a Tröszt közvetíteni ”.24 Ugyanakkor az osztály megjegyzi, hogy a berendezés tulajdonjogának rendezése „már sokkal bonyolultabb”, mert ehhez szükség volt a „főfelügyeleti szerv”, azaz a Belügyminisztérium hozzájárulására is.25 Előfordult az is, hogy maga a tanács sem fért hozzá saját berendezéséhez. Tatán a járási kultúrházban volt a hangos híradó központja, amelynek lezárt helyiségéhez nem mindig tudták előkeresni a kulcsot. További probléma volt, hogy teremhangosítás céljából „a készüléket a színpadra szerelik át, ami az értékes berendezés kárára van, az rongálódik s így legtöbbször üzemképtelen. ”2b A határozat kimondta, hogy „a Város tulajdonát képező hangoshíradó berendezés szakszerű kezelésére megfelelő gondfordíttassék, ahhoz hozzá nem értő és illetéktelen személyek ne nyúljanak. A készülék stabil helyen tartandó, át nem szerelhető és állandóan üzemképes állapotban tartandó. ” A helyiség kulcsát a városi tanács titkárságán kellett őrizni, hogy a tanács bemondója azt bármikor felvehesse.27 A hangos híradók többnyire zenével „csalták ki” az embereket az utcákra, hogy azután meghallgattassák velük a hivatalos közleményeket. Kecskéden Fekete János hangoshíradó-kezelőnek például a „Beszegődtem Tarnócára bojtárnak” című népdal volt a kedvence, így a falu lakossága gyakran hallhatta ezt a zeneszámot.28 De a „zeneszolgáltatásért” fizetni is kellett! A Szerzői Jogvédő Iroda Északdunántúli Kirendeltsége felhívta a Tatai Városi Tanács figyelmét, hogy a városi hangos híradó hangszórói után havi 10 forintot kell fizetnie. Mivel a városban 15 hangszóró üzemelt, így a félévi jogdíj 900 forintot tett ki.29 (Érdekes, hogy nem az egyes dalok „lejátszási gyakorisága” volt az „adóalap”.) Nemcsak a beszerzés és a kiépítés, hanem a helytelen kezelés, a rossz működési körülmények miatt gyakran jelentkező hibák kijavítása is drágitotta a berendezések üzemeltetését. Dömös község testületi jegyzőkönyveiben visszatérő téma a hangos híradó javítása. 1954. július 19-én a végrehajtó bizottság tárgyalta a kérdést: a javítás mintegy 3000 Ft-ba kerülne, ezért póthitelkérelmet nyújtottak be a Dorogi Járási Tanácsnak. A 36/1954. vb-határozat szerint: „ ...igen fontos, hogy jó legyen, mert a község lakossága annyira szokva van a hangos híradóhoz, hogy a dobolásra már nagyon MNL KEML XXIJ 1.16. Komárom Megyei Tanács VB. Kommunális Osztálya, 23-23/1953. Uo. MNL KEML XXIII.601.a. Tata Városi Tanács testületi jegyzőkönyvei, 1954. évi vb-jegyzőkönyv, 1954. október 25. 3. g. pont. 216. o. Uo. Ember a mikrofonnál. Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1960. szeptember 7. 3. o. MNL KEML XXIII.601 .b. Tata Városi Tanács iratai. Iktatott iratok 1954-1989. 11664/1959.
