Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 35 Fényes Elek írja 1848-ban: „Fűzitő, p. Almástól 1/2 órányim a Duna partján, északról a Duna választja-el Izsótól, keletről szomszéda Almás, délről szinte Almás, majd az ószőnyi határ; nyugotról szinte ez utóbbi. Vidéke róna, s egy részben vizenyős, egyébiránt középtermő föld. Keresztül megy rajta a buda-bécsi országút, s melly itt igen kis részben a régi római töltésen megyén. Nevezetessé teszi e helyet a most keletkező czukorgyár, melly ez előtt a pesti gyár részére szárította a répát, jelenleg azonban nagyszerű épületei minden gyári készületekkel egészen fel szereltetvén, a gyár még 1848. elején megkezdendi munkáját. A dunaparton találtató némelly romok után ítélve, némellyek ide teszik Azoa várost. Földesura e pusztának jelenleg gr. Zichy Miklós. ” A cukorgyár 1848-ban elkészült. 1859-ben Ó-szőnyhöz tartozott, területe 1500 h volt.110 A harmadik katonai felmérés szelvényén a cukorgyár épületei, a vasútállomás (E. St. Almás-Füzitő), attól nyugatra a település, a vasút mentén két őrház (Wh) látható. 110 Fényes:^ magyar birodalom... 1. köt. 161-162. o.; uő: Magyarország geographiai... 2. köt. 30. o.; uő: Magyarország 1859-ben... 1. köt. 506. o.
