Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTOL KOMÁROMIG 33 Herkály puszta az 1848/49-es szabadságharc idején igen fontos szerepet játszott. E területen három nagy csata (1849. április 26., július 2. és július 11.), egy ütközet (1849. augusztus 3.), valamint számtalan kisebb-nagyobb harc zajlott le. 1849. július 2-án a szabadságharc, de valószínűleg Európa legnagyobb lovas ütközete zajlott le itt, amelyben magyar részről mintegy 3000 lovas vett részt, Görgei, a magyar sereg fővezére ekkor sebesült meg súlyosan a fején. A csatákban elesett császárhű katonákat a puszta temetőjébe temették. Elaynau osztrák táborszernagy személyesen és Klapka György várparancsnok képviselői Herkály pusztán, egy istállóban írták alá a vár átadásáról szóló megállapodást. A k. k. 4. „Hoch und Deutschmeister”, a k. k. 10. „Mazzuchelli” gyalogezred és a k. k. 1. „Civalart” ulánusezred emlékművei is eredetileg itt, a herkály pusztai Ulánus-temetőben álltak, csak 1988-ban kerültek az Igmándi Erőd elé. (A k. k. e. „Hoch und Deutschmeister” már 1849-ben felállította az emlékművet.) 101 A tőle nyugatra létrejött Kis Herkály pusztától való megkülönböztetés miatt kezdték Nagy vagy Öreg Herkály pusztának nevezni. Kis Herkály puszta a II. katonai felmérés térképén már látható. Ugyanitt Herkály pusztától délkeletre: Ulánusok temetőjét (Uhlanen Friedhof) és egy erődöt (holderőd?) ábrázoltak a térkép készítői a Szárnyék hegy oldalában.102 Új Szállás puszta Az 1659 óta a zichy és vásonkeöi gróf Zichy-család kezén lévő szőnyi uradalom területén 1842-ben keletkezett Új Szállás puszta. Az itteni kúria régebbi részét is ekkor emelhette klasszicista stílusban Zichy János György gróf. Fényes Eleknél legrészletesebb leírását 1848-ból találjuk: „Új Szállás, újonnan 1842-ben az ószőnyi tagosztály óta keletkezett puszta s ugyancsak az ószőnyi határból van kiszakasztva, az üjszönyi határtól, melly vaskapunak neveztetik, a herkáli erdőig 1300 holdat foglalván, ebből 300 hold szántás alatt van és három nyomásos gazdasággal használtatik; egyéb részeit homokossága miatt rendesen használni nem lehet; hanem akácz- és más faültetvények által kell a homokfúvásokat gátolni, mellyek közt levő jobb földek évenkint feltöretvén, legelőjavítás tekintetéből takarmánymagvakkal vettetnek-el s az újszönyi majorsági birkáknak nyári legelőt szolgáltatnak. F. u. gr. Zichy János örökösei. ”103 Rabi Lenke-Számadó Emese-Turi Zsolt (szerk.): Komárom. Helytörténet a kezdetektől napjainkig. Komárom, 2015. Komáromi Klapka György Múzeum, 87-88. és 90. o.; Köztérkép. Emlékmű Komárom Igmándi Erőd. Dénes Ildikó (2016. 04. 24.) és Bálint Ferenc (2016. 08. 09.) hozzászólása, https://www.kozterkep.hU/~/27222/Emlekmu_komarom.html. Utolsó letöltés: 2017. február 8. HT В IX a 1124, XVIII. col. 48. és 49. sect. Fényes: A magyar birodalom... 164-165. o. Leírását 1851-ből Fényes Elek Magyarország geogra- phiai szótárában nem találtuk. Lásd még uő: Magyarország 1859-ben... 1. köt. 507. o.
