Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 29 nagy csatákban elesett császári katonák holttesteit. Sírjaik fölé négy emlékművet állítottak. Emlékmű őrzi annak az akolnak a helyét is, ahol a vár átadási okmányát a magyar tisztek és Haynau osztrák táborszernagy aláírta.'40 Az erődítmények közül a legnagyobb károsodás a Csillagerődöt érte. Nevét adó (négyágú csillag) alakját megtartva eredeti építőanyagából, kemény mészkőből állították helyre. A bástyák belsejében - a boltozatos kazamatákban - lövegállásokat építettek, az egész erődöt széles és mély vizesárokkal vették körül. Az épületek tetejét vastag földréteg védte a becsapódó lövedékek rombolásától. „A tetőn széles mellvédekkel és erős harántgátakkal védett ütegállásokat készítettek. Az erődöt kívülről teljesen eltakarta a menetelesen emelkedő ellenlejtő, amely a vizesárok külső oldalánál érte el a legmagasabb pontját. ” A Csillagerőd körüli 1500 méter széles és 400 méter mély hídfő többi tagját is újjáépítették. ,,Ezt az övezetet az erőd nyugati oldalán három, a keletin két bástya- szerű zártsánc és egy belső oldalán nyitott ütegállás képezte, melyeket magas sáncokkal kötöttek össze. Az egész hídfő külső oldalát, valamint a zártsáncokat köröskörül vizesárok védte. A zártsáncok külső oldalát vastag kőfallal erősítették meg. Teljesen új laktanyát építettek a Csillagerőd belső terében. A nyújtott nyolcszög alakú észak felé nyitott, de körvédelemre is alkalmas épületet teljesen erőd jeliegűre tervezték. Külső oldalát lőrések hosszú sora, valamint három erős árokbástya védte. Tetejét vastag földréteg takarta. A Dunai hídfőt (Donau Brückenkopf), tehát a Csillagerődöt és sáncláncolatát 1850 és 1870 között építették fel. Ugyanekkor állították helyre a vág-dunai hídfőt (Waag Brückenkopf) is, amely erősen hasonlított dunai párjához. ”81 Fényes Elek 1851-ben és 1859-ben írja: „Ez erősségnek folytatását teszik az uj- szőnyi határhoz tartozó monostori pusztabeli sánczok, melyeket az utolsó magyar háborúban is sok vér áztatott. ”82 A hatalmas monostori erőd (Fort Sandberg [Sandberg=Homok-hegy]) építésének munkálatai 1850 és 1871 között zajlottak. A külső bástyákkal megerősített, széles vizesárokkal körülvett és magas ellenlejtő mögé rejtett erőd; valamint a belső térbe épített többszámyú, kétemeletes laktanyatömb alkotta. Eredetileg gyalogság, lovasság és tüzérség számára építették, de helyet kapott benne egy 300 ágyas kórház is. Mészkőből, a belső részeken téglából építették. „A Monostori erőd nagyságra vetekedik az [komáromi] Öreg- és Újvár egyesített tömbjével.”83 Kecskés: Komárom... 200-203. o. Uo. 207. o. Fényes: Magyarország geographiai... 2. köt. 238. o. és uő: Magyarország 1859-ben... 1. köt. 521-522. o. Kecskés: Komárom... 207—208. o.
