Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Miklós Tamás: Esztergom első világháborús emlékművének története
298 MIKLÓS TAMÁS A 20.381/1922. sz. belügyminisztériumi rendelet szerint az emlékműveket olyan jelentékeny közműveknek kellett tekinteni, amelyekhez felsőbb hatósági jóváhagyás volt szükséges. Ettől kezdve növekedett meg а НЕМОВ jelentősége is, ugyanis a tervek művészi elbírálásával a bizottságot bízták meg. így csak olyan emlékművek felállítását engedélyezték, amelyeket előzőleg а НЕМОВ művészileg elfogadott. A rendelet azt is leszögezte, hogy a az emlékművek megvalósítása körül bizonyos hazafias szempontoknak is érvényesülniük kell: „t. i. azokat a mi művészeink tervezzék, hazai iparosaink készítsék el, és hogy azokhoz lehetőleg hazai nyersanyagokat használjunk fel. ”25 A politikai vezetés az 1920-as évek közepétől egyre nagyobb figyelmet szentelt a kultúrpolitikának, amelynek igyekezett alárendelni a hősi emlékművek állítását is. А НЕМОВ ezzel szemben egyrészt nem volt elég hatáékony, másrészt független volt a belügyminisztériumtól.26 Ezért a belügyminiszter а НЕМОВ működése körül felmerülő „zavaró tényezők”-re hivatkozva 124.669/1924. számú rendeletével feloszlatta a bizottságot.27 Helyette a vallás- és közoktatásügyi minisztérium alá tartozó Hősi Emlékműtervek Bíráló Bizottságát (HEBB) bízták meg az emlékmű-tervek művészi elbírálásával. A későbbiekben továbbra is csak olyan emlékművek kerülhettek felállításra, amelyekre az utóbbi bizottság az engedélyt megadta.28 Ennek ellenére a húszas években többször is előfordult, hogy olyan emlékművek leleplezésére kértek engedélyt a belügyminisztertől, amelyek nem kerültek a kötelező művészi elbírálás alá. Ezért a belügyminiszter 1925-ben és 1928-ban is külön felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékműállításra vonatkozó rendelkezéseket minden esetben be kell tartani. Ugyanis a rendeletek szerint a művészi elbírálás alá nem kerülő emlékművek sok esetben „teljesen alkalmatlanok a tőlük elvárt nemzetnevelő feladat megvalósítására, sőt néhol egyenesen kegyeletsértők. ”29 1924-ben а XIV. törvénycikk május utolsó vasárnapját a „Hősök emlékünnepe” néven nemzeti ünneppé avatta. Abban az esetben, ha a Hősök emlékünnepe pünkösd ünnepével egy napra esett, akkor a megemlékezést a pünkösd előtti vasár20.331/1922. В. M. körrendelet (1922. április 27.) MRT, LVI. évf. Budapest, 1923. 54. 230-232. o. ~6 Somfay i. m. 120. o. 27 124.669/1924. В. M. körrendelet (1924. július 29.). MRT, LV111. évf. Budapest, 1925. 110. 418.0. "8 247.000/1924. В. M. körrendelet (1924. november 4.). MRT, LV111. évf. Budapest, 1925. 134. 523-525. o. 2.530/1925. ein. В. M. körrendelet (1925. január 6.) MRT. LVIII. évf. Budapest, 1925. 79. 278-279. о.; illetve 5.087/1928. ein. В. М. körrendelet (1928. március 26.) MRT. LX1I. évf. Budapest, 1929. 65. 305-306.
