Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kovács Péter: Komáromi hétköznapok az első világháborúban
KOMÁROMI HÉTKÖZNAPOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 285 Az Oroszországban, Franciaországban és Angliában lévő hadifoglyok számára nemzetközi postacsomagok voltak küldhetők portómentesen. Tartalmuk csak ruha, fehérnemű és egyéb személyes használati tárgy lehetett, levelet nem szabadott küldeni. Ezen csomagok katonai cenzúra alá estek. 5 kg-nál nehezebbek nem lehettek, és a csomagolásukra is szigorú szabályok vonatkoztak (tartós farekeszt, és viaszosvásznat használhattak). Az orosz, szerb és montenegrói fogságban sínylődő katonáknak táviratokat is fel lehetett adni, melyek cenzúra alá estek.48 Menekültügy (Galíciai, erdélyi menekültek) Az osztrák-magyar seregek 1914. augusztus 23-án támadást indítottak Galíciában az orosz seregek ellen. A kezdeti sikerek - Krasnik és Komarov városok bevétele - után azonban a front jobbszárnyán a Monarchia még csak részben vonultatta fel erőit, ezért aztán itt nem tudták feltartóztatni az orosz hadsereget. Az orosz győzelem azt eredményezte, hogy az osztrák-magyar csapatok visszavonulásra kényszerültek, feladták a korábban szerzett területeket, és egészen a Kárpátokig hátráltak. Kelet- és Középső Galícia nagy része, és Bukovina jelentős része is az ellenség kezére került, Przemysl vára azonban körülzárva tartotta magát.49 Iratanyagot nem találtam azzal kapcsolatban, hogy a galíciaiak Komáromba menekültek volna, viszont megemlíteném őket egy belügyminiszteri rendelet kapcsán. A belügyminiszter elrendelte, hogy a galíciai és a bukovinai menekülteket ausztriai menekülttáborokba szállítsák el. Továbbá kikötötte, hogy a menekülőkkel kíméletesen bánjanak.50 A Monarchia politikusai már a Bruszilov-offenzíva kezdetén tartottak Románia hadba lépésétől, az orosz támadás sikere után viszont már Tisza is arról írt, hogy előkészületeket kell tenni az erdélyi határ megvédésére. Még közvetlenül a román támadás előtt sikerült megállapodni a szövetségesekkel az összehangolt katonai lépésekről. Románia 1916. augusztus 27-én hadat üzent a Monarchiának, és csapatai betörtek Erdélybe. Szeptember közepéig 10-20 km-es mélységben a határ egész vonalán előrenyomultak, Erdély egyes részein azonban 60-80 km-re is sikerült behatolniuk. Ekkor kezdődött el az erdélyiek menekülése az ország belső területei felé.51 A román orvtámadás következtében Komárom vármegye 5000 erdélyi menekültet fogadott be. Az iparosokat, kereskedőket a városokban helyezték el, míg a földműveseket a falvakban. Mivel a menekültek többsége gyermek volt, számukra tejet Komáromi Újság, 1916. január 14. 5. o. 203-204. o. Komáromi Újság, 1915. április 15. 5. o. Galántai i.m. 298-299. o.
