Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kovács Péter: Komáromi hétköznapok az első világháborúban
KOMÁROMI HÉTKÖZNAPOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 281 szállítandó burgonyáért legfeljebb 11 koronát követelhetett, s ebben az összegben benne voltak már a rakodóállomáshoz való szállítás költségei is.32 Az Országos Burgonya Közvetítő Iroda 1917. november 13-án érkeztetett levele szerint az Országos Közélelmezési Hivatal részleges teljesítés címén 1200 métermázsa burgonyát bocsátott Komárom város rendelkezésére 32 400 korona ellenérték fejében. A város évi szükséglete 13 450,8 métermázsa volt. A város burgonyaellátását a következőképpen sikerült megoldani. A hadiüzemekben dolgozó munkások, MÁV-alkalmazot- tak és családtagjaik részére természetben biztosították az ellátást. Komárom lakossága 1917-ben 24 275 fő volt. Ebből a hadiiparban dolgozó vállalatok alkalmazottai és munkásainak száma 8038 főt, a MÁV-alkalmazottak és családtagjaik 1618 főt tettek ki. A saját termésű burgonyával ellátottak száma 8140 fő volt, így a városnak már csak 6479 fő burgonyaszükségletéről kellett gondoskodnia.33 A közgyűlés a magyar királyi belügyminiszter rendelete alapján a közigazgatási tisztviselők, altisztek és szolgák részére éves fizetésük 20%-át kitevő háborús segélyt állapított meg. Az 1916. évi január 26-án tartott rendes közgyűlési jegyzőkönyvben lévő fizetési jegyzékből az alábbi fizetések voltak megállapíthatóak. A polgármester 6400 koronát, a helyettes polgármester 6000 koronát, a tanácsnok 4800 koronát, a főjegyző 5400 koronát, a tiszti főügyész 4800 koronát, a főmérnök 4800 koronát, a főszámvevő 6000 koronát keresett egy év alatt. Az altisztek és közszolgák közül egy számtiszt 1400 koronát, egy pénztári tiszt 1400 koronát, egy írnok 1800 koronát, egy tizedes 1300 koronát, egy I. osztályú rendőr 1000-1100 koronát, egy II. osztályú rendőr 900 koronát, egy III. osztályú rendőr 800 koronát, míg egy tűzoltó 720 koronát keresett évente.34 Kürthy István főispán 1915. júniusában az Országos Gyermekvédő Liga megkeresése folytán felhívást tett közzé a vármegye és a város területén hadiárvák tartására. A beérkező kimutatás szerint a városban 99 hadiárva nyerhetett elhelyezést. Közülük 43 gyermek gondozását a családok ingyen vállalták el, a többiek után viszont 8-12 korona havi tartásdíjat lehetett felvenni, mely az újság szerint csekélynek volt mondható az adott háborús helyzet következtében.35 Az árva és elhagyott gyermekek segélyezésére idővel a gyámpénztári tartalékalapokat is megpróbálták igénybe venni. A háború elhúzódásával azonban a város anyagi helyzete drasztikusan leromlott. A számvevőség 1917. május 4-én jelentette, hogy a gyámpénztári tartalékalap 1916. évi összes jövedelme 7312,35 korona volt, míg az elhagyott gyerKomáromi Lapok, 1915. április 28. 2. o. 33 SAN POBKN, XXIV. 1. Magistrat mesta Komámo I./284/1917. 34 SAN POBKN, XXIV. 1. Magistrát mesta Komámo 1160/1916. Komáromi Újság, 1915. június 17. 5. o.
