Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kovács Péter: Komáromi hétköznapok az első világháborúban
KOMÁROMI HÉTKÖZNAPOK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN 279 alakultak. Bevezették a jegyrendszert, a lakosságot takarékosságra ösztönözték. A háború elhúzódásával a lakosságra nehezedő terhek növekedtek, ezért aztán a hadi- termelést végző üzemeket katonai felügyelet alá helyezték.21 A magyar királyi kormány 1914-ben az 1912. évi LXIII. törvénycikk alapján a háború finanszírozására 6%-kal kamatozó járadékkölcsön kötvényeket bocsátott ki a költségek fedezésére. Ezen 50, 100, 1000, 5000 és 10 000 koronás értékkel bíró, bemutatóra szóló kötvényekre a pénzügyminisztérium 1920. november 1-éig garanciát vállalt.22 A hadikölcsönkötvény jegyzését hazafias kötelességnek tartották, általuk mindenki ki tudta venni saját lehetőségeihez mérten a részét a háborús költségekből. Miután azonban a központi hatalmak elvesztették az első világháborút, így ezen kötvények értéküket vesztették, és ez az emberek nagy többségének veszteségeket okozott. A városban a bevonult katonák családtagjai segélyekben részesültek. A bevonult városi köztisztviselők szerencsés helyzetben voltak, nekik ugyanis bevonulásuk ideje alatt is folyósították illetményüket. Komáromban mind a Vöröskereszt, mind a Vörös Félhold számára is folytak gyűjtések. Ezekben élenjárt a Komáromi Újság, a Leányegyesület, a Legényegylet, a cserkészek, és a civilek. Az így befolyt pénzösszegekből, a hadirokkantak, a hadiárvák, a kórházak és az egyéb közintézmények is részesültek. A hadikölcsönkötvények kibocsátása mellett a Monarchiában más módon is igyekeztek a háború folytatásához szükséges anyagi forrásokhoz jutni. 1914. október 22-én a Komáromi Újság a következő felhívást tette közzé: „Amennyiben valaki beszolgáltatja aranygyűrűjét, vagy ékszereit, úgy egy vasból készült Pro Patria feliratú vasból készült gyűrűt fog kapni. Az így felajánlott ékszereket Kürthy Istvánná nagyasszony - ki a városban és a vármegyében ezen mozgalom élén áll-fogja majd eljuttatni az Auguszta alapnak”.23 A hadigazdaságra való átállás és a háború elhúzódása miatt 1916-tól kezdődően az alapvető élelmiszereket és nyersanyagokat központilag megállapított fejadagok szerint már csak jegyre lehetett megvásárolni. A fokozott takarékosság jegyében húsmentes napokat vezettek be a hét több napján, és bizonyos élvezeti cikkek fogyasztását is korlátozták.24 F. Szabó Géza komáromi polgármester 1916. november 17-én zsírvásárlási igazolványokat állíttatott ki - sárga, zöld, piros -, melyek november 20-ától kezdődően a lisztirodában voltak kaphatók. E nélkül hatósági elárusító zsírszalonnát, hájat vagy zsírt el nem adhatott. A kiadott igazolványok fél évig voltak érvényesek, és két szelvényt tartalmaztak, melyek mindegyike 14 kiló zsírszalonna, vagy zsír megvásárlására jogosított fel. Egy személynek mindkét fogyasztási cikkből havonta csak fél71 Galántai: i.m. 242-243. o. ?2 Komáromi Újság, XIV. évf. (1914. november 12.) 46. sz. 2. o. Komáromi Újság, 1914. október 22. 5. o. Rabi - Számadó -Túri i.m. Komárom - Helytörténet a kezdetektől napjainkig. 127. o. 24
