Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)

Kládek László: "...recsegve begerjed a "lármafa"...". A hangos híradók kora

A HANGOS HÍRADÓK KORA 263 parasztokat” (ők esetleg még „jutalomnótát” is kaptak), vagy éppen kipellengérezte a „reakciósokat”, a „kulákokat”. Éppen ezért a Komárom Megyei Dolgozók Lapja 1952. április 19-i számában „ködösítéssel” vádolta meg azt „az irodavezető elvtársnőt”, aki nem éppen helyi vonatkozású híreket (a körmendi járásban folyó tavaszi munka, a szegedi Ruhagyár dolgozóinak felajánlása, valamint Nikosz Beloiannisz46 kivégzése) közölt „helyi hírszolgálat ” címén Komáromban:47 „Népgazdaságunk jelentős összegeket fordított és fordít községeink, üzemeink hangoshíradóval való ellátására. A hangos híradók jelentőségét számos példa bizo­nyítja megyénkben. A begyűjtésben, a tavaszi munkák elvégzésében élenjáró közsé­gek tanácsai mint fegyvert, mint a munkaverseny nyilvánosságának eszközét, mint a verseny rugóját használják és alkalmazzák a hangoshíradót... A mellékelt közérdekű, hírszolgálat (helyi híranyag) azonban bizonyítéka annak, hogy egyes községek, illetve városok tanácsai nem használják helyesen a hangos­híradót, sőt mint ez a hírszolgálat mutatja, nem a tájékoztatás, hanem a ködösítés eszközeként használják. Aki megírta ezt a híranyagot, [...] úgy látszik, érezte, hogy fel kell tüntetni, hogy ez ’helyi híranyag ’, mert bizony különben nemigen jött volna rá senki. Van ebben szó mindenről, csak éppen mozgósító ereje nincsen. Az irodakezelő elvtársnő a hír­anyag másik oldalán megjegyezte, hogy Koppánymonostoron a Dózsa tsz-ben a közölt híranyaghoz nem szólt senki... Reméljük, hogy megyénk tanácsai nem tanulnak a közölt híranyagból, hanem okulva azon, még körültekintőbben szövegezik meg a helyi hírszolgálat anyagát, eredményesebben használják ki a drága pénzért beszerelt hangoshíradót. ” Fontos „elvi alapvetést” adott egy olvasói levélben feltett kérdésre a Népszava szerkesztősége: „Szólhat-e az üzemi hangos híradó munkaidő alatt vagy sem - kér­dezi ön levelében. Véleményünk szerint ez attól függ: milyen termelési munkát vé­geznek dolgozóik, és hogy szöveges bemondásról - hírek közléséről - vagy csupán zeneközvetítésről van szó. Munkaidő alatt a szöveges hírmondást általában nem tart­juk helyesnek, elterelheti a dolgozók figyelmét tennivalójukról (még balesetet is okozhat ezáltal). Sokféle munkánál megengedhető azonban könnyű zene adása, ami nem gátolja, sőt sokszor elősegíti a munkát. Ahol azonban az elfoglaltság nagy Görög kommunista politikus. (1915-1952) 1943-44-ben a partizánok harcát vezette a német és olasz hódítók ellen. 1944-től a Görög Kommunista Párt központi bizottságának tagja volt. 1946-tól 1949-ig részt vett a népi felkelésben. 1951-ben politikai tevékenységéért letartóztatták, és 1952- ben - a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére - kivégezték. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nikosz_Beloiannisz. Utolsó letöltés: 2017. április 10. Ez minden, csak nem „helyi híranyag” Komárom Megyei Dolgozók Lapja, 1952. április 19. 2. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom