Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kládek László: "...recsegve begerjed a "lármafa"...". A hangos híradók kora
262 KLÁDEK LÁSZLÓ lehetőség volt a „magánszektor” igénybe vételére: „ már korábban Czontleitner József a kibővítésre vonatkozóan előméreti költségvetését benyújtotta, mely elég kedvező, úgyannyira, hogy a költségvetésileg előirányzott és a pénzügyi ütemtervünkben erre a negyedévre rendelkezésre álló 16 000 Ft-ból a kibővítést meg tudjuk valósítani. Czontleitner vállalta, hogy a munkákat május 15-én megkezdi és legkésőbb június 30-ig befejezi.,A2 Szokás szerint Ászár községben is probléma volt a hangos híradóval, de a „csináld magad” mozgalom elveit követve úrrá lettek a problémán: „ Takács László vb elnök kijelentette, hogy valóban az utóbbi időben sok hiba volt a készülékkel. A kisbéri vegyesjavító KTSZ szakemberei javítják és sokszor 4-5 hívás is szükséges, mire kijönnek. Legutóbb a titkár elvtárssal javítottuk meg sikeresen. Reméljük, most jó lesz és a hirdetéseket eszközölni tudjuk. ”4'! 1953 májusában a Helyi Ipar Minisztériuma „rázörrent” a Megyei Tanács Kommunális Osztályára, hogy a Komárom Megyei Beruházási Igazgatóság miért Her- czegh Géza budapesti „maszek” műszerésznek adott 42 ezer forintos megbízást hangszórók szállítására. A válaszban Kassai József osztályvezető megírta, hogy az Igazgatóság „ ezeket a vásárlásokat a szakosztály előzetes hozzájárulásával eszközölte... A szakosztály azért járult hozzá a magánszektortól való vásárláshoz, mert az igazgatóság úgy tájékoztatta, hogy a Rajilm ezeket szállítani nem tudja. ’ A Tatai Járási Tanács Pénzügyi Osztályának iratai között fennmaradt Szvatsina Ferenc budapesti műszerészmestemek (József utca 19.) a Vértessomló Községi Tanács VB. részére küldött árjegyzéke, amelyben,,korszerű hangos hírszóró berendezésre” tesz ajánlatot. A megrendelt berendezésekre 1-2 heti szállítási határidőt és 6 hónapi garanciát vállalt.45 De miért volt olyan nagy szükség mindezen problémák ellenére is a hangos híradóra? A 20. század első felében szokásos „dobolásos” módszer a megszaporodott hirdetnivalók és a növekvő településméretek miatt egyre hatalmasabb feladatot rótt a kisbírókra, azaz - 1945 utáni elnevezéssel - a „hivatalsegédekre”. Talán az „éberség” is szerepet játszhatott: ha egy központból adják a híreket, azt jobban lehet ellenőrizni, nem kell számolni a kisbíró esetleges „szubjektív” megnyilvánulásával... Hír pedig volt bőven! Miután a recsegős magyar nóta vagy tánczene az utcára csalta a település lakosságát, a tanácsházán ülő bemondó hosszan sorolta a központi rendeleteket, utasításokat, a helyi híreket, megdicsérte a beadásban élenjáró „dolgozó MNL KEML XXIII.706.a. Ászár Község Tanácsának testületi jegyzőkönyvei, 1963. október 25. 64. o. MNL KEML XXIII.16. Komárom Megyei Tanács VB. Kommunális Osztálya, 235-149/1953. MNL KEML XXIII.257.a. A Tatai Járási Tanács Pénzügyi Osztályának iktatott iratai, 23-24/1953.
