Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
NEDAMTÓL KOMÁROMIG 25 Pallas Nagylexikona 1893-1897 Szőny szócikk 2.: „Új-Sz. (Edam), nagyközség Komárom vármegye gesztesi j.-ban, a Duna mellett, Komárommal szemben, mellyel szép híd köti össze, (1891) 1800 magyar lak., igen nagyforgalmu hely, ahol a magyar királyi államvasutak budapest-bécsi vonalából a déli vasút székesfej érvári vonala kiágazik és a gőzhajóforgalom is élénk. Komárom összes vasúti forgalma itt bonyolódik le. Van posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. A szönyi határban az ácsi erdő előtt Görgei Arthus 1849-iki győzelmének emlékére csinos oszlopot emeltek. Új-Sz. Brigetio római város helyén á//.”64 Az állandó híd szükségessége már az 1870-es években felmerült, ám a megvalósításra az állam és a város közti megegyezés hiányában várni kellett. A híd általános terveit Feketeházy János MÁV főmérnök készítette, az építést a Gregersen G. és Fiai cég végezte. Az Erzsébet hidat 1892. szeptember l-jén éjfélkor adták át a forgalomnak. Az Erzsébet híd átadása elősegítette Új-Szőny és Komárom egyesülését. A törvényi egyesítésre 1896-ban a ténylegesre 1900-ban került sor.65 A Komárom városhoz való csatlakozás következményeként a település falusias utcáit szabályozni kellett. Már 1896 őszén elkészült a rendezési terv, amelynek értelmében Komárom-Újváros utcái is új elnevezést kaptak. A Dunán átívelő hídtól egyenes vonalban a Nagyigmánd felé vezető utat Igmándi útnak, az Ó-Szőny felé vezető utat Országúinak, az addigi alsó- és felsőutcát Gyár utcának, az addigi Kisteret, amely a híd lejáró és a Gyár utca alsó része között helyezkedett el, Erzsébet térnek, az Igmándi úttól a községháza mellett a templomon túli házig vezető utat Iskola utcának, az addigi Pityó teret pedig a Gyár utcától az Országúiig Vásártérnek nevezték el. A házak számozása folyószám szerint történt.66 „Komárom városát a Duna két részre, jobb- és balpartira osztja. A jobbparton fekszik Komárom-Újváros, a régi Újszöny, melyet 1900. évben a várossal törvényesen egyesítettek. A balparton a régi Komárom város terül el. ” - írta Rovács Albin Komárom város levéltárosa 1907-ben.67 Erődök Komárom vára a török időkben fontos végvár volt, a csapatok Dunán való átkelését lehetővé tévő híd biztosítása jelentős szerepet adott a hídfőnek és térségének. Ennek bizonyítására álljon itt néhány példa a 17. század második feléből: http://mek.oszk.hu/00000/00060/htrnl/097/pc009779.html#3 - letöltés 2017. február 13. 65 Rédli-Számadó: Révkönyv... 39-40. o. 66 Statny okresny archív v Komámé, Komárom város 1896. évi jegyzőkönyve, 242. számú határozat. 67 Borovszky: Magyarország vármegyéi... 152.0.
