Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
242 KANTOR KLARA • a zálogösszeg a pénz romlásával hamar elolvadhat és a visszaváltáskor igen nagy kár érheti a várost; • a szerződés meg nem tartása a zálogos részéről, nagy pereskedéseket idézhet elő. A zálogba adás mellett szóló érvek: • Werbőczy a zálogolást méltán kárhoztatja, de az ésszerű, a csekély, vagy semmit sem hozó földbirtok zálogba adását javasolni elmulasztotta; • ami Nixbrodot illeti, kevesebb tőkepénzre számíthatna a város, de a tulajdonjoga fennmaradna; • mivel a zálogos a birtokot nem hagyhatja az örököseire, a zálogos a birtokra biztosítva minél nagyobb tőkepénzt igyekszik rájuk hagyni; • a felépítményekkel kapcsolatban akár a Kamara és más bíróságok rövidúton bíráskodhatnak; • a szerződésben ki lehet kötni, hogy a szerződés végéhez közeledve, a zálogos nehogy kiirtsa a hasznos ültetvényeket. III. Az örökös eladás ellen szóló érvek: • a földbirtok a város felbecsülhetetlen kincse, melyet tűz, víz, had viszontagságai el nem emészthetnek; • jelen körülmények éppen nem kedveznek a földek eladásának, de az ország- gyűlésnek a gazdálkodás emelkedését segítő tevékenysége kedvező hatással lesz a föld értékére; • a polgárok közössége céljai valóra váltására kölcsönt kaphat, de földbirtokot nem; • ha eladódnak a nixbrodi földek, beláthatatlan, hogy új tulajdonosaik mit kezdenek velük, s ebből adódik, hogy a városnak további peres ügyekbe kell bonyolódnia. Az örökös eladás mellett szóló érvek: • a nixbrodi telkek eladásának célja a városi pénztárra nézve minél nagyobb haszonnal történő értékesítése; • a tulajdonosnak érdekében áll minél nagyobb beruházást tenni a nagyobb haszon érdekében. A város végül is a 25 éves bérletet előbb 30 évre, majd a bérletet örökös eladásra változtatva a földek örökáron történő eladására kérte a jóváhagyást, amit a Kamara az alábbi kérdés megválaszolásától tett függővé: vajon a kérdéses terület a város részét képezi-e, vagy földesúri jogon bírja a város, mert csak az előbbi esetben adható el. A város által delegált vizsgáló bizottság megállapította, hogy Nixbrod a város szerves részét képezi, egykor a terület 2/з -a legelő volt, és kb. 180 hold a házak után járó szántó. Álláspontja szerint a területet nagyobb darabokban, 30-40 holdanként célszerű polgári tulajdonként értékesíteni, mert csak így éri meg gazdasági épületeket emelni, hogy az állattartás révén folyamatosan lehessen trágyázni.
