Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
225 A NIXBRODI SZÁLLÍTMÁNY Lauber Ferenc - amikor napvilágra került Nixbrod betelepítésének terve ezt a földterületet „benevole et gratuito”, azaz szívesen és ingyen felajánlotta az uralkodónak azzal, hogy oda néhány Rajna-melléki német családot telepítsenek.69 Lauber Ferenc indítékát nem ismerjük, talán távoli rokonain kívánt segíteni, talán felgyorsíthatni vélte az új telep létesítésének dolgát a felajánlással, mindenesetre a későbbiekben ez a nemes gesztusa meglehetős zűrzavart okozott. Az egymásnak többszörösen ellentmondó adatokból ma már szinte lehetetlen megállapítani, hogy az általa felajánlott 192 hold teljes egészében Nixbrod területén helyezkedett-e el, illetőleg hogy az 1794 folyamán elkészült telepítési tervben felhasznált területből mennyit foglaltak volna el a Lauber-féle földek, de a szóban forgó földek valós nagysága sem tudható pontosan. Mivel különböző személyektől, különböző időpontokban történt az adásvétel, valószínű, hogy nem összefüggő területről volt szó. A Magyar Királyi Helytartótanács 1795. március 6-án kelt leiratában tájékoztatta a városi tanácsot a Lauber-féle földfelajánlásról, s ezzel kapcsolatban az után érdeklődött, hogy van-e valami kifogása vagy ellenvetése a városnak ezzel kapcsolatban, esetleg látja-e akadályát a felajánlásnak. A leiratot március 20-án tárgyaló tanács válaszában közölte, hogy a nixbrodi telepítést a Kamara 1794. szeptemberi utasításában felfüggesztette, mivel azt több polgár és lakos ellenzi, s meg kell várni őfelsége végső döntését. A néhány nappal későbbi tanácsülésen ezt még azzal egészítették ki, hogy Lauber a felajánlott területet pénzen vásárolta és mivel a földek a házak után járó szántóknak minősülnek és adó alá tartoznak, csak abban az esetben ajánlhatja fel, ha a város visszatéríti számára a kifizetett árat.7" A Kamara lényegében a Helytartótanács által feltett kérdést ismételte meg május 8-án tárgyalt leiratában: milyen akadálya lehetséges a felajánlott földterület telepítésre történő felhasználásának.71 Mivel a telepítést ellenző polgárok továbbra sem hagytak fel részben Pudelko szenátor és társai, részben a nixbrodi telepítés ügyének támadásával, alapos vizsgálatot és a felek meghallgatását követelték, amiben a közvetítést a Helytartótanács az alispánra bízta. A polgárok már emiatt is tiltakoztak, mondván, hogy Pudelko az alispánnal nagy barátságban, Huszár József királyi biztossal pedig rokoni kapcsolatban áll. Szerintük a tanács köteles lenne e kifogásaikat felterjeszteni, ha nem teszi, kikérik az aktákat és maguk terjesztik fel. A tanács közölte, hogy nem kíván közvetítést vállalni a felek között és vizsgálatot sem fog elrendelni, meg kell várni a Kamara határozatát.72 MNL KEML IV. 1001.a. 967/1795. sz. MNLKEML IV. 1001.a. 967/1795. sz. MNL KEML IV. 100La. 560/1795. sz. MNL KEML IV. 1001.a. 664/1795. sz. és 665/1795. sz.
