Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
208 KÁNTOR KLÁRA ezen kertek hová lettek, miképpen és hogyan adattattak és cseréltettek el, mivel az eladók és cserélők már mind kihaltak, arról a jelentő úr nem felelhet, hanem úgy vélekedik, hogy ezen zavarodások néhai Háder Gergely és Guzselák Ferentz által okoztattak oly módon, hogy a kérdéses kerteket az illető vevőkre annak idejében felvallani elmulasztván, azok ekkoráig által nem irattattak. ”2' Az urbárium hitel- telensége a város következő gazdasági bizottsági ülésén is felvetődött, amikor Fáik János polgármester előterjesztette azzal, hogy „mivel 83 esztendőknek elfolyása alatt azon földeknek és réteknek gazdái, sött onokái is kihalván, rész szerént más nevűek- nek adattak el, s az olta 3-ik, 4-ik, vagy 10-ik kézre és névre is jutottak, más részről pedig leginkább a város erdeje, legelője és rétjei mellett fekvő földek s rétek annyira meghosszabbottattak, hogy a nemes város fundussainak nagy rövidségével az urba- rialis competentiát sokkalföllül haliadná. ” Fáik János előadása felért egy vallomással, hiszen egyértelműen kitűnik belőle a város hanyagsága, hiszen időről-időre ellenőriznie kellett volna urbáriuma hitelességét. Világos, hogy nem vigyázott kellően az adásvételek, ingatlancserék betáblázására, a változásoknak az urbáriumon való keresztülvezetésére, ennek folytán a városi vagyonra sem. Annyit azért rögzített a jegyzőkönyv, hogy a régi helyett új urbáriumra lesz szükség, amit hites földmérő felkérésével kell megoldani, de ezt egyelőre elnapolják, mert az úrbéri kérdést az országgyűlés amúgy is tárgyalás alá veszi.* 22 * * * Az említett, 1743-as összeírás vagy urbárium nem tartalmaz adatot arra vonatkozóan, hogy 1743-ig milyen mértékben terjeszkedett a királyi város a középkori falain túl. A Grundbuch-ban felvett lakossági névsorból ugyanis, mely 340 városi egész- és félteiket sorol fel, arra lehet következtetni, hogy csak a teljes jogú polgárok szerepelnek benne, akik a régi városfalakon belüli, megfelelő ingatlantulajdon birtokában voltak és esküt tettek, taksát fizettek, s polgári telkeik után appertinenciális vagyis tartozékföldekre voltak jogosultak. így nem kerültek be az összeírásba azok a lakosok, akik pedig ekkor már jelentős számban beköltöztek a város újonnan benépesített részeire, a külvárosokba, hiszen a városnak - mint láttuk - már a század húszas éveiben kialakult az ötödik fertálya és a Tabán. A városfalon kívül rekedt lakosok nagyságrendjét jól tükrözik a vagyonössze- írások, a limitációk. Az 1739/40-ben készült összeírás szerint a város régi, 1-4 ferMNL K.EML IV. 1001 .g. 1826. F. 4. No. 57. 22 MNL KEML IV. 1001 .g. 1826. F. 2. No. 94.
