Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Kántor Klára: A nixbrodi szállítmány. Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei
Kántor Klára A nixbrodi szállítmány Esztergom-Kertváros betelepítésének kezdetei 1790-1850 A ma Esztergom-Kertváros néven ismert település Esztergom déli határán, Doroggal szorosan összeépülve, anyavárosától mintegy 6 km távolságban fekszik, közöttük puszta földek, rétek, patakok és mocsarak, szántók, reptér és néhány ipari üzem helyezkednek el. E városrész kialakulásának kalandos történetét előrevetíti, hogy egységes elnevezése az egész területnek nem volt, egyes részeit (Esztergom-) Kenyérmező, Kenyeres telek, Nixbrod, Tábor, Kis-Esztergom, Lapos(on), Szent István város, Esztergom- Kertváros néven nevezték. A városrész történetével - ahogy az anyaváros, Esztergom településtörténetével - a helytörténeti szakirodalom nem, vagy csupán érintőlegesen foglalkozott. A régebbi monográfiákban semmit vagy csupán elszórt utalásokat találunk,1 valamivel bővebb információt hordoz Pifkó Péter utca- és házszámozás történetével foglalkozó két munkájának bevezetője, mely rövid, vázlatos összefoglalását adja Esztergom királyi város területi fejlődésének.2 Nagyobb lélegzetű feldolgozásnak számít Wagenhoffer Vilmos, a kertvárosi Arany János iskola korábbi igazgatója, helytörténész monografikus igényű feldolgozása Esztergom-Kertváros történetéről.3 E munka elsősorban népszerűsítő jellegű, de - különösen a 19. század végétől napjainkig terjedően - adatokban meglehetősen gazdag. Részletesen foglalkozik a 20. században betelepült lakosság származásával, etnikai összetételével, az egyes oktatási, kulturális, vallási és közigazgatási intézmények, Borovszky Samu (szerk.) Esztergom vármegye. Magyarország vármegyéi és városai sorozat. Reprint ^ kiadás. DOVIN Művészeti Kft. Budapest, 1989. Pifkó Péter: Esztergomi utcák 1700-1990. Esztergom, 1990. 3 Wagenhoffer Vilmos: Fejezetek Esztergom-Kertváros történetéből. H. n., 2001.
