Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Karsai-Nagy Zoltán: Pillanatképek a magyar labdarúgás 1978-as világbajnokságot követő időszakából
198 KARSAI-NAGY ZOLTÁN hiába követeltek, a létük attól függött, találnak-e partnert az egyesületi vezetésben vagy sem. Öt perccel vagyunk nulla óra előtt... ”106 A válogatott az 1979-es év során nyolc válogatottak közötti találkozón szerepelt. Három győzelem és három döntetlen mellett kétszer vereséget szenvedett, tizenkét rúgott és tíz kapott góllal. Ez az 56,2 százalékos teljesítmény jobb volt, mint az 1978-as évi, de sajnos a sorsdöntő mérkőzéseket a válogatott ebben az esztendőben sem tudta megnyerni. Ebben az évben negyvenhárom játékos kapott lehetőséget a válogatottban, ezzel is alátámasztva azt a tényt, hogy a kísérletezés tovább folytatódott a nemzeti csapat háza táján. Érdekes adat, hogy a negyvenhárom játékos közül tizenhat újonc képviseltette magát a nemzeti tizenegyben. Legtöbbször, hat mérkőzésen Fekete László a diósgyőri Kutasi és Tatár György jutottak szóhoz. Nagyon sokatmondó szám, hogy tizenhat labdarúgó, mindössze egy mérkőzésen szerepelt.107 A legtöbb gólig Tatár jutott a maga öt találatával, míg Fekete háromszor volt eredményes. Rajtuk kívül, Kuti, Pusztai, Tieber és Törőcsik szerezték a gólokat. Tizennégy klub adta a negyvenhárom játékost a válogatott számára. A legtöbbet, tíz játékost az FTC, hetet az Újpesti Dózsa, ötöt a Bp. Honvéd és a DVTK, négyet a Videoton, hármat a Vasas, kettőt a Tatabánya, míg egyet-egyet a Békéscsaba, a DMVSC, a Dunaújváros, az MTK, a Pécsi MSC, a Rába- ETO és a Zalaegerszeg csapatai. Érdekesség, hogy a Zalaegerszeg és a Debreceni VSC először adott játékost az „A” válogatottba, Péter Zoltán és Kiss János személyében.108 Az 1980-as esztendő már az olimpiai selejtezők, illetve a közelgő VB-selejtezők jegyében indult. 1980 elején a válogatott háromhetes olaszországi edzőtáborba utazott Aqua Acetosa nevet viselő sportkomplexumba. Lakat Károly - ebben az időszakban - a moszkvai olimpiai torna selejtezőire készülő válogatottat akarta kivinni, ám Szepesi György kérésére egy bő, 25 fős vegyes kerettel vágott neki az olaszországi edzőtáborozásnak. Lakat kívánságára több edző kísérte el a társaságot, Novák Dezső, Szusza Ferenc és Mészöly Kálmán személyében. Mindegyikük egy-egy héten át segítette a kapitány munkáját, közülük azonban - Lakaton kívül - egyedül Mészöly Kálmán maradt teljes három hetet a csapattal. Lakat T. Károly szerint itt kezdődött meg az édesapja körüli szakmai erjedés. Ahogy iljabb Lakat sokat- mondóan fogalmaz könyvében, Mészöly Kálmánnal kapcsolatban: „Tulajdonképpen nem is ö fúrta meg apámat, hanem megtették azt helyette, a nevében, az Dénes T.—Sándor M.-B. Bába É.: A magyar labdarúgás története IV. 342-343. o. Itt meg kell jegyeznünk, hogy Bene Ferenc, az egykori klasszis játékos is szerepelt egy mérkőzésen, de ő csak, mint a válogatott szerepléstől búcsúzó játékos, pár percet töltött a pályán a finnek elleni nyíregyházi mérkőzésen. Antal Zoltán: Nyolc mérkőzés - tizenhat újonc. Népsport, XXXV. évf. (1979. december 5.) 288. sz. 3. o.
