Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Iván László: "A víz... kiöntéssel fenyeget, ha még néhány lábat árad" - Az 1876. évi esztergomi árvíz
AZ 1876. ÉVI ESZTERGOMI ÁRVÍZ 103 1875 szeptemberében ismét egy baleset borzolta fel a kedélyeket. Az ottani Duna- szakaszon való áthaladás közben egy gőzhajó uszálya, vontatójáról leszakadván, horgonyával széttépte mind a két mederben húzódó kábelvezetékágat.62 A hibát ezúttal példás gyorsasággal, mindössze egyetlen nap leforgása alatt kijavították; ráadásul sikerült elérni, hogy a hajót üzemeltető tulajdonos-vállalkozó, az okozott kárért felelősséget vállaljon, és a javítási költségeket megtérítse.63 A szóban forgó kábelvezetéket a későbbiekben, nagy valószínűséggel, újabb baleset érhette. Hiszen amikor - mint alább látni fogjuk, éppen az Esztergomot fojtogató árvíz tetőzésekor, az Esztergom és Párkány közötti összeköttetés kapcsán - ismét távíróvezetékről hallunk hírt (1876 márciusa), akkor forrásaink ott már újból légvezetéket említenek. Vélhetően az egy évvel korábbi események ismétlődhettek meg: a víz alatti kábel megsérült (elszakadt?), kijavítását a kedvezőtlen időjárás és körülmények miatt (nagy hideg, erős jégzajlás, majd -torlódás: ne feledjük, a befagyott Duna medrében kellett volna dolgozniuk!) meg se kísérelték, hanem a korábbi megoldáshoz folyamodtak: légvezetékkel kötötték össze a két partot. Az 1876. évi (február 22.-március 30.) esztergomi dunai árvíz Az 1870-es években igen hideg teleket élt meg Közép-Európa lakossága. A Dunán rendszeres volt a jégzajlás; volt, amikor a nagy folyam teljesen be is fagyott. Mindehhez jelentékeny, sokszor igen tetemes mennyiségű csapadék járult.64 így volt ez 1875-76 telén is. A Duna-völgyében, előbb víz, majd hó formájában, igen sok csapadék hullott. 1876. január elejére a Mohács feletti Duna-szakaszon, az osztrák határon túlnyúlóan, összefüggő jégtakaró alakult ki, míg a Mohács alatti szakaszon, egészen február végéig, folyamatosan zajlott ajég.65 A kialakult helyzetet érzékletesen tárja elénk a Vasárnapi Újság korabeli híradása: „A tél egész jelentkezése olyan volt, mely a tavaszi árvizeket előre sejteté. Még az ősz teljes nedvességére s bővelkedő vizeire köszöntött rá a fagy. Jött aztán a hó, Szeptember 3-án. A kárt okozó, Nádor nevet viselő vontató-gőzöshajó Lutzenbacher Pál vállalkozó tulajdonát képezte. Scherz Adolf műszaki titkár (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentései a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1875. szeptember 4, illetve szeptember 5. MNL OL К 170, 20583 1875., illetve 20677/1875. sz. Szalay László igazgató (Budapesti Távírdaigazgatóság) jelentése a Távírdaosztályhoz. Budapest, 1875. szeptember 18. MNL OL К 170, 22018/1875. sz. Rácz 2013. 125. Az Escherich-féle, fentebb már többször idézett jelentésben (lásd az 50. sz. jegyzetet), 1874—75 fordulóját illetően, az esztergomi Duna-szakasz időjárására és jégviszonyainak vonatkozó adatoknak részletes: napi szintre lebontott taglalását találjuk (1874. december 29.-1875. január 6. közötti időszak). Nagy 2007. 21-29.
