Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1749-1755 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 22. (Esztergom, 2014)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1754. év
1935. (XIX.701.) Felolvasták a Helytartótanács Pozsonyban január 3-án kiadott levelét, amelyben szabályozzák a polgári lakosság és a katonák közti viszonyt, valamint az egymás közt esett sérelmek orvoslását. 1754. február 1. 1936. (XIX.701.) Szilcz József bíró elnöklete alatt Lukácsy István, Bajnai Mihály, Valther Imre, Knepffl Mihály, Szabó János és Pethő Sebestyén jelenlétében Szant- hoffer Pál, az 1752/1753. év kövezetvám beszedéséről vezetett számadását benyújtotta. Ennek ellenőrzésére kiküldik Lukácsy Istvánt, Pethő Sebestyént, a jegyzőt és a szószólót. 1937. (XIX.701.) Bemutatták az október és január hónap közti időtartamban árult élelmiszerekről készült összeírást, amelyet felküldenek a Helytartótanácsnak. 1938. (XIX.701.) Meghallgatták a bognárcéh és a kovácscéh közt lévő, már régóta tartó vitát. A bognárok privilégiumukra hivatkozva eltiltanák a kovácsokat a külső munkák behozatalától. A kovácsok azonban azt mondták, hogy a külső helységekben sokkal jobb és olcsóbb munkát kapnak, és a bognárok késlekedése miatt sok munkát voltak kénytelenek elveszíteni. A városi tanács elutasítja a bognárok kérését az 1715: LXXIX., az 1723: LXXIV. és az 1729: X. törvénycikkek értelmében. A kovácsok saját akaratukból egy forinttal többet adnak minden szekérért a helybeli bognároknak. Kamerer Benő kovács kocsiját visszaadják, amelyet a bognárok kérésére vettek el tőle. 1939. (XIX.702.) Grőll Jánost, a kovácsok céhmesterét kérésére a polgárok közé felvették. Grőll kérte, hogy engedjék el neki az idegenek által fizetendő polgárdíjat. Mivel Grőll már néhány évvel ezelőtt kérte felvételét a polgárok közé, amelyet valamilyen okból elhalasztottak, és mivel Grőll gyermekkorában szüleivel érkezett az országba, itt nevelkedett, és esztergomi polgár lányával házasodott, a szokásos polgárdíjat kell csak fizetnie. 1940. (XIX.703.) A Fekete Sas vendégfogadósa kérte, hogy bérleti díját csökkentsék, mivel vendéglőjének felét a beszállásolt katonaság foglalja el. A külső tanácscsal egyetértésben úgy határoztak, hogy a bérlet további három évig nála marad, és szerződésben némi engedményt adnak neki. 1941. (XIX.703.) Megbízást adnak a kamarásnak, hogy fizesse ki Belicsics Gábor örököseinek azt az 500 forintot háromnegyed év kamataival együtt, amelyet a város még 1747. május 10-én vett fel tőle. 262
