Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1749-1755 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 22. (Esztergom, 2014)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1753. év
1508. (XIX.575.) Megtárgyalták egyrészről Patkó Ferenc özvegye, Tomankó Kata - Patkó László kiskorú gyermekeinek gondviselője másrészről Patkó Ferenc és Patkó Örzse, Jalh János felesége között lévő nézeteltérést. A szóban forgó összeg 300 rajnai forint. Ezt négy egyenlő részre osztották, így mindenkinek 75 forint jár. Patkó Ferenc özvegye ezt készpénzben fel is vette, Patkó László kiskorú gyermekeinek részét pedig átadták az árvák atyjának. Patkó Ferenc és Örzse része a házban maradt. 1509. (XIX.575.) Megjelentek a városi tanács előtt a vízivárosi német szabók, és megkérdezték, hogy a jövőben sem szabad-e nekik a királyi városban munkát vállalni, ide árut behozni. Érdeklődtek, hogy visszaadják-e nekik azokat a dolgokat, amelyeket egy évvel ezelőtt elvettek tőlük. Hosszas tanácskozás után azt válaszolták, hogy a munkavállalástól nem tiltják el őket, sőt az elvett dolgaikat is vissza fogják adni, de a kérdés végleges eldöntése előtt a Helytartótanácstól kémek tanácsot, mivel az 1751. november 2-án kelt rendeletben ez így szerepel. 1510. (XIX.576.) Musik Ferencet árvák atyjává választották, és ő a szokásos esküt letette. 1753.január 19. 1511. (XIX.576.) Szilcz József elnöklete alatt Zilizy András, Gánóczy István, Lu- kácsy István, Bajnai Mihály, Valther Imre, Pomházi Mátyás, Knepffl Mihály, Szabó János és Pethő Sebestyén, valamint Sissay János megyei jegyző jelenlétében Sissay János Esztergom megyei jegyzőt a szokásos polgáreskü és polgárdíj letétele után a polgárok közé felvették. 1512. (XIX.576.) Till József, helyi polgár fiát, kalapkészítő-mestert és Hauben- taller Jánost, a bajorországi Anzing (Artingh) városából származó pintérmestert a szokásos polgáreskü és polgárdíj letétele után a polgárok közé felvették. 1513. (XIX.577.) Szilcz József bíró, Bajnai Mihály és Pethő Sebestyén elmondták, hogy Tersztyánszky János alnádor tájékoztatta őket arról, hogy igen ajánlatos lenne és a királynő szándékával is megegyezik, hogy a vízivárosi jezsuiták átköltözzenek a szabad királyi városba. A külső tanáccsal megtanácskozva úgy döntöttek, hogy a város nem ellenzi a jezsuita atyák beköltözését. Minderről a bíró és a jegyző tájékoztatja az alnádor urat. 1514. (XIX.577.) A városi strázsamester, a három fertálymester és a kéménytisztítók jelentést tettek arról, hogy az elmúlt napokban megvizsgálták a város összes 207