Tóth Krisztina: Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái 1749-1755 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 22. (Esztergom, 2014)
Esztergom szabad királyi város jegyzőkönyveinek regesztái - 1752. év
1067. (XIX.456.) Megbízást adnak Szabó János kamarásnak, hogy fizessen ki Pomházi Mátyásnak az 1750/1751. évre vett tűzifáért 22 forint 70 dénárt. 1068. (XIX.456.) Megbízást adnak a kamarásnak, hogy fizessen ki 35 forint 70 dénárt a város hatójának elkészítéséért. 1069. (XIX.456.) Megbízást adnak Vidra András kamarásnak, hogy fizessen ki 54 forint 22 krajcárt a város számára vett bikákért. 1070. (XIX.456.) A város részére munkát végzett mesterek számláinak vizsgálatára kiküldik Knepffl Mihályt és a szószólót. 1071. (XIX.456.) Megbízást adnak Pethő Sebestyén árvák atyjának, hogy fizessen ki 13 forint 46 dénárt néhai Turcsányi Pál árvájának adóhátralékára. 1752. január 17. 1072. (XIX.456.) Szilcz József bíró elnöklete alatt, Zilizy András, Gánóczy István, Lukácsy István, Bajnai Mihály, Valther Imre, Pomházi Mátyás, Knepffl Mihály, Szabó János és Pethő Sebestyén jelenlétében úgy határoztak, hogy a következő szerdán (január 19.) tartandó tanácsülést a céhek privilégiumainak vizsgálatával kezdik a Helytartótanács utasításának megfelelően, ezért ekkor minden céhnek meg kell jelenni a kiváltságlevelével együtt. 1073. (XIX.457.) Jegyzőkönyvbe jegyezték, hogy Bajnai Mihály 36 forintot kölcsönadott Sárközy Józsefnek. 1074. (XIX.457.) Jegyzőkönyvbe jegyezték, hogy Kertész Ádám nyergesúj falusi postamester 100 forintot kölcsönadott György Jánosnak és feleségnek, Sóki Katalinnak. 1075. (XIX.457.) Szabadi György felesége, Schmitt Erzsébet ügyében úgy határoztak, hogy a 617 forint 68'A dénár összeggel elégedjen meg (mivel a hagyatékban maradt javakat csak 550 forint 17 dénárra becsülték), de 25 forintot fizessen ki a végrendelet szerint az Engler-féle kegyes alapítványba. A kérelmező elfogadta a tanács döntését, és kötelezte magát a 25 forint kifizetésére. 1076. (XIX.457.) Felolvasták Gaál Örzse, Tassi Márton özvegye írásban benyújtott panaszát anyósa ellen, amelyben kéri, hogy elhunyt ura után a saját és árván maradt gyermeke tartására az ingó és ingatlan vagyon negyed részét adják neki. A kérést 149
