Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711 gon.155 Esztergomban az 1706 utáni évekre tehetjük megjelenését, amikor a németség szerepe megerősödött a városban. Korábban hasonló nevű intézményről nincs adatunk. Esztergom királyi városban a 18. század elejére három utca népesült be: a Budai utca, a Szent Lőrinc utca és a Duna utca.156 A négy fertályt, azaz kerületet ezen a területen alakították ki, úgy, hogy a Buda utcát kettéosztották. Az első fertály a Buda utcában Szabó Mihály házától Kopasz Pál házáig terjedt, a második fertály a Buda utca folytatása volt Szeneczey János házáig. A harmadik fertály a Szent Lőrinc utcát, a negyedik fertály pedig a Duna utcát foglalta magában. 1710- ben az első fertály élén Jászay Szabó György, a második élén Szentgály István, a harmadik élén Simonies Szabó István, a negyedik élén pedig Stadler János állt.157 158 A fertálymesterek ügyeltek a rendre és a közbiztonságra a kijelölt területen, továbbá ők közvetítették a szenátus határozatait a lakosság felé. Néha az adóbeszedés során is igénybe vették a segítségüket, 1710-ben pedig külön fizetést kaptak azért, mert minden házat meg kellett vizsgálniuk, hogy nem rejt-e pestises beteget vagy halottat.155 A fertálymesterek száma a város területének gyarapodásával változott, 1717-ben Kovácsi külvárosban szolgálatba állt az ötödik fertálymester is.159 160 A Kovácsiban szolgáló fertálymester kivételével, aki élethossziglan töltötte be hivatalát, évente választották meg őket. Az egészségügy biztonságos ellátása szintén a város feladata volt. Ennek felelőse a városi orvos, korabeli elnevezéssel a felcser volt. Az osztrák katonáság kíséretében több felcser is lakott a városban; 1707-ben például Leuthauser János Pál vásárolt itt házat.11’" 1709 folyamán költözött Esztergomba az ausztriai Tullnból Diemandt János Zsigmond,161 162 aki egy évvel később már a város felfogadott orvosaként látta el feladatát. Fizetsége minden hónapban öt forint volt, ezenkívül minden halottszemle után kapott húsz dénárt.11’“ A város lelki és kulturális életére a plébános és az iskolamester ügyelt. A város első olyan plébánosa, aki kizárólag a királyi városban látta el szolgálatát, 155 Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története. Mohácstól a török kiűzéséig. Budapest, 1946, 558. o. 156 Búcsi Lajos - Tóth Krisztina: Esztergom vármegye egyházi élete a kezdetektől 1732-ig. Komárom, 2009, 72. o. Az 1701. évi egyházlátogatás szerint a városban már négy utca volt. Elképzelhető, hogy egy kisebb, név nélküli utca volt a negyedik, mert jegyzőkönyveink csak három utcát említenek. 157 Reg. 1701-1710., 349. sz. 158 Reg. 1701-1710., 386. sz. 159 Észt. reg. II. 297. sz. 160 Reg. 1701-1710., 75. sz. 161 Reg. 1701-1710., 279., 280. sz. 162 Reg. 1701-1710., 448. sz. 89
