Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711 szár rendelkezett is erről,93 privilégiumlevelét csak 1708-ban adták ki.94 A megye hosszas vonakodás után ezt 1710. november 16-án hirdette ki, és ettől kezdve teljes hatállyal életbe lépett.95 Mint szabad királyi város, Esztergom a Magyar Kamara alá tartozott, pénzügyeiről, tisztújításáról neki tartozott beszámolóval. A város vezetését minden második évben újraválasztották, a közbeeső évben csak az elhalálozott hivatalnokok pótlására került sor.96 A Rákóczi-szabadságharc leverését követő években mindig Szent György napján tartották a tisztújítást, előtte azonban többször előfordult, hogy korábban vagy későbben tartották meg. Először 1707. április 19-én tartottak választást,97 majd ezt követően minden évben: 1708. augusztus 23- án,98 1709. június 13-án99 és 1710. június 2-án.100 A kiváltságlevél elnyerése után a tisztújításokon királyi biztos is jelen volt: 1708-ban Brunner György, 1709-ben Kurcz Ignác, 1710-ben pedig Viechter János Ignác báró. A bíró és a tanácstagok számára adott hivatali utasítás 1709. június 13-án érkezett meg a városba,101 ez alapján 1713. január 21-én készítette el a város a szabályrendeletét.102 Ebben részletezték az egyes hivatalnokok kötelességeit és jogait, valamint járandóságukat. A bíró legfőbb kötelessége az igazságos ítélkezés volt. Fentebb láttuk, hogy Szilcz Pál ezért évi 25 forint készpénzt és némi természetbeni járandóságot kapott. Utódai azonban már nem kaptak sem bort, sem húst, helyette készpénzjövedelmüket 50 forintra emelték. Járt neki ezenkívül a peres felektől is némi díjazás; a polgároktól 12 dénárt, szabad jogállású idegenektől 60 dénárt, nem szabad jogállású idegenektől 30 dénárt kapott. A tanácsüléseken kötelessége volt megjelenni, ha indoklás nélkül hiányzott, négy forint büntetést fizetett.103 1706 után hosszú ideig csak német származású személy lehetett bíró.104 Szilcz Pál kétéves bírósága után 1708-ban Glaser Jánost választották meg.105 Glaser nem sokkal korábban érkezett a városba, először 1706-ban említik a városi tanács tagjaként.106 Bírói hivatalát csu93 Hegedűs: i. m. 194—195. o. 94 Villányi: i. m. 29-35. o. Újabb kiadása: Esztergom szabad királyi város kiváltságlevele. Szerk.: Csombor Erzsébet. Esztergom, 2000. Vő. a jelen kötetben Kenyeres István tanulmányával. 95 Vm. reg. II. 13. sz. 96 Reg. 1701-1710., 372. sz. 97 Reg. 1701-1710., 77. sz. 98 Reg. 1701-1710., 147. sz. 99 Reg. 1701-1710., 184. sz. 100 Reg. 1701-1710., 372. sz. Az 1711. évi tisztújitásra nincs adatunk. 101 K.EMÖL, Esztergom város iratai, 1709. év. 102 K.EMÖL, Esztergom város iratai. 103 KEMÖL, Esztergom város iratai (hivatali utasítás). 104 1714-ig a bíró mindig német származású személy volt. Utána felváltva magyar és német polgárok kerültek a város élére. 105 Reg. 1701-1710., 147. sz. ln<' Reg. 1701-1710., 53. sz. 83
