Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711
ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711 Sinka Györgyöt valószínűleg Svár Menyhért követte a bírói székben. Bíróságáról csak közvetett bizonyítékaink vannak.40 Svár Jánossal rokoni kapcsolatban volt, később a vármegye szolgabírója lett. A városi bíró munkáját a városi tanács segítette. A Rákóczi-szabadságharcot megelőző időszakból mindössze egyetlen tanácsnévsor maradt fenn 1701-ből, ekkor összesen tizenegy tagja volt: Szabó Mátyás, Rudnánszky Mihály, Svár János harmincados, Elek István, Boros Pál, Pathó János, Szentgály István, Novák György, Hitter János, Pataky János, Ekk Bertalan.49 50 A tanácstagok közül négy - Rudnánszky Mihály, Boros Pál, Ekk Bertalan, Pataky János - többet nem szerepel forrásainkban. Ok talán meghaltak, vagy a Rákóczi-szabadságharc idején elmentek a városból. Négy tanácstag - Szabó Mátyás, Szentgály István, Novák György, Elek István — később Rákóczi és a kurucok oldalán harcolt, ezért 1706-ban, amikor a Habsburg-csapatok elfoglalták Esztergomot, elmenekültek a városból. 1707-ben azonban visszatérhettek, miután hűséget fogadtak az uralkodónak.5' Szabó Mátyás felesége, Jósa Judit révén rokonságban volt Bottyán Jánossal, és a szabadságharc alatt titokban szállított bort Rákóczi táborába.52 Elek István a hüségesküje után sem volt meggyőződéses híve a Habsburgoknak. Bár 1707-ben megbízást kapott, hogy vegyen részt a várparancsnok, Kuckländer felelősségét vizsgáló bizottságban, amelyet a vár 1706. évi, kurucok- nak történő átadása miatt indítottak, a megbizást visszautasította.5’ Egy évvel később pedig kijelentette, hogy ha a harcok tovább folytatódnak, meg kellene szakítani a tárgyalásokat a kancelláriával a városi kiváltságlevél ügyében.54 1709 körül halt meg, így a szabadságharc végét már nem érte meg.55 Valószínűleg a kurucok- kal menekült el a városból Pathó János is, aki azonban nem tért vissza Esztergomba. Házhelyét 1709-ben Valter György Jánosnak adták át.56 A városi tanács összetétele Esztergom lakosságának összetételét is tükrözi. Nagyobb részben magyar származású személyekből állt, azonban már néhány német lakos is letelepedett a városban. A tanácsban a németséget Svár Jánoson kívül Hitter János Szilveszter képviselte. Hitter még a 17. század utolsó éveiben telepedhetett le Esztergomban, és 1702-ben már a városi kamarás tisztét töltötte be. Önkényeskedő és erőszakos személyiségével igen sok ellenfelet szerzett magának a városban, ennek ellenére haláláig a tanács tagja maradt, és különböző pozíciókat 49 Reg. 1701-1710., 450. sz.; Észt. reg. 1. 741. sz. 50 Reg. 1701-1710., 35. sz. 51 Reg.1701-1710., 86. sz. 52 Észt. reg. 1. 194. sz. 53 Reg. 1701-1710., 113., 114. sz. 54 Reg. 1701-1710., 119. sz. 55 Reg. 1701-1710., 247. sz. 56 Reg. 1701-1710., 181. sz. 79
