Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)

VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Tóth Krisztina: Esztergom város hivatalviselői 1683–1711

ESZTERGOM VÁROS HIVATALVISELŐI 1683-1711

ban. A lakosság nagy része valószínűleg földműveléssel foglalkozott, 1696-ban ugyanis Bottyán János arról értesítette a királyi kancelláriát, hogy Esztergom lakosainak többsége az ő jobbágya, akik megszöktek Esztergom megyei, a Pálffy családtól bérelt birtokaikról.25 26 27 * 29 30 * Emellett kézművesek is érkeztek, 1693-tól sorra alakultak a céhek a város területén.2'’ A megszaporodó lakosság lelki gondozására már 1686-tól kezdve működött plébános a város területén, bár egy ideig nem önállóan, hanem a vizivárosi plébániával együtt látta el szolgálatát A

Noha a város kiváltságlevelét csak a 18. század elején szerezte meg, újjátele- pülésétől kezdve szabad királyi városként működött. Ezt bizonyítja, hogy 1698-ban már így nevezte meg magát, saját önkormányzattal és pecséttel is rendelkezett.^ 1701-től vezették a városi jegyzőkönyvet, amely azonban 1702 januárjában abbamaradt. Volt városháza,24 az újonnan felvett polgárokat pedig a polgárkönyvbe jegyezték be.

A városi önkormányzat feje a bíró volt. A Rákóczi-szabadságharc kitörését megelőző időszakból négy bíró nevét ismerjük. Az első bíró Svár János volt. Sajnos nem tudjuk pontosan, mikor töltötte be a bírói hivatalt. Svár nemesi családból származott, a család nemeslevelét 1642. december 11-én III. Ferdinánd adományozta Svár Szeverin részére, amelyet öt évvel később Moson megyében hirdettek ki.20 Svár János apja talán az a hasonló nevű számvevőségi írnok volt, aki a Magyar Kamaránál 1679 és 1684 között szolgált. ’1 Testvére vagy rokona lehetett az a Svár Bálint, aki Moson megye esküdtje volt, majd Thököly Imréhez csatlakozott. Thököly bukása után a Habsburgok szolgálatába állt, és 1689-1693 között rajkai harmincadosként működött.32 Svár János a Budai Kamarai Adminisztráció tisztjeként az 1680-as évek végén került Esztergomba harmincadosként. Valószínűleg nem véletlenül nevezték ki Esztergomba, hiszen felesége, Lábady Katalin családja révén kötődött a megyéhez.’3 A Lábadyaknak több Esztergom megyei birtoka is volt, mint például Felsőbéla vagy Karva. Svár János sógora, Lábady Ádám pedig az esztergomi érsek tiszttartója volt.34 Ennek a kapcsolatnak köszönhető, hogy Svár

25 11. Rákóczi Ferenc levéltára. Szerk.: Thaly Kálmán. IX. köt. Bottyán János levelezései. Budapest, 1883, 31.0.

26 Csorba: i. m. 201. o.

27 Némethy Lajos: Series parochiarum et parochorum archi-dioecesis Strigoniensis. Strigonium, 1894,255. o.

2R KEMÖL, Esztergom városi iratok, 1698. év.

29 Észt. reg. 1701. év, 6. sz. regeszta.

30 KEMÖL, Esztergom vármegye iratai, nemességvizsgálatok (IV-l-f/1).

11 Fallenbüchl: i. m. 282. o.

>2 Fallenbüchl: i. m. 283. o.

33 Lábady Katalin később Vesztendorffer György felesége lett. Vö. Észt. reg. 1. 210. sz.

34 Vm. reg. 1. 486., 11. 121. sz.

77