Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
KENYERES ISTVÁN lították 1703. október 23-án. A kérdés az, hogy mi történt az esztergomiak privilégiumlevelével? Egyes vélemények szerint ugyanis a fenti rendelkezések okán biztosan kiadták Esztergomnak is a privilégiumlevelet, és az a város 1706. évi kettős ostroma során semmisülhetett meg.72 73 Véleményem szerint az esztergomi privilégiumlevelet nem állították ki a másik hárommal egy időben. Ennek okát nem tudjuk, feltételezhető, hogy az esztergomiak nem fizették le a kiváltságlevél kiállításáért fizetendő kancelláriai taksát.74 Nyilván azt gondolták, hogy csak idő kérdése a privilégium kiállítása. Okfejtésünket az is alátámasztja, hogy 1703-ban a másik három város privilégiumát bejegyezték a Királyi Könyvekbe, míg Esztergomét csak 1708- ban jegyzik be.75 Ha 1703-ban Esztergom kapott volna privilégiumot, akkor azt mindenképpen bejegyezték volna a Királyi Könyvekbe. Az okfejtést az is alátámasztja, hogy a másik három város privilégium-levelét 1704 őszén kihirdették Pest-Pilis-Solt vármegye76 illetve Fejér vármegye közgyűlésén,77 ugyanakkor az 72 A szakirodalom korábbi állítása szerint a székesfehérvári eredeti privilégium elkallódott. (Lásd pl. „A kiváltságlevelet egykor a városi levéltár vasszekrényében őrizték, ma nincs a levéltár birtokában.’’ Kállay: Székesfehérvár kiváltságlevelei... 169. o., 59/a. jegyzet.) Csurgai Horváth József kollégám, a Székesfehérvári Városi Levéltár igazgatója hívta fel a figyelmemet arra, hogy az eredeti oklevél a székesfehérvári Szent István Király Múzeumba került, a leltári száma alapján gyaníthatóan 1934-ben. (Lt. sz. 115/1934.) (Csak zárójelben jegyzem meg: jó volna, ha Székesfehérvár egyik legértékesebb levéltári dokumentuma visszakerülne oda, ahová való: a levéltárba.) Kiadását és további közléseit lásd Kállay: Székesfehérvár kiváltságlevelei... 182-191. o. 13 Hegedűs Rajmund: Fejezetek Esztergom történetéből (1683-1705). In Esztergom Évlapjai. Annales Strigonienses 1988. [Esztergom, 1988], 194—197. o. 74 Ennek összege sajnos nem ismert, csak gyanítható, hogy legalább egy-két ezer Ft-ról lehetett szó, egy bárói diploma kiállítása ugyanis ekkoriban kb. 2000 Ft-ot kóstált a kancellárián. Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátus szíves közlése. Véleményem szerint jelen esetben az összeg inkább az 1000 Ft felé tendált, hiszen tudjuk, hogy a budai szindikus ebben az évben a privilégium-levél kapcsán 1820 Ft kiadásról tett számot, amiben az ajándékok, az utazási és szállásköltségek is benne voltak. Lásd az 50. jegyzetet. 75 A budai privilégium bejegyzése: MOL MKL A 57 LR 27. kötet, 1-7. o.; MOL E 227 Magyar Kamara Archívuma Libri donationum 16. kötet, 455. o. A pesti privilégium: MOL MKL A 57 LR 26. kötet, 359-365. o.; MOL E 227 16. kötet, 449. o. A székesfehérvárit lásd MOL MKL A 57 LR 26. kötet, 7-13. o.; MOL E 227 16. kötet, 455. o. A Magyar Kancellária fogalmazványai között egyébként mind a három város diplomájának a fogalmazványpéldánya fennmaradt, a mutatókönyv szerint Esztergomra vonatkozóan pedig nem szerepel ebben a korszakban semmilyen adat! A budai diploma fogalmazványa: MOL MKL A 35 Conceptus Expeditionum (a továbbiakban: A 35) 1703. nov. No. 13.; a pesti Uo. No. 14.; a fehérvári Uo. No. 34. 76 A budai privilégium kihirdetésére Pest-Pilis-Solt vármegye 1704. szeptember 22-i közgyűlésén került sor. Lásd Borossy András: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. 1638-1711. V. köt. 1703-1711. (1632., 1664., 1691-1692., 1698., 1702). Budapest, 1987,/Pest Megyei Levéltári Füzetek 14./, Nr. 4363—4368. (70-71.) A pestit is ugyanakkor hirdetik ki: Uo. Nr. 4369. 66
