Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Kenyeres István: Buda, Pest, Esztergom és Székesfehérvár szabad királyi városi címének visszaszerzése
BUDA, PEST, ESZTERGOM ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR SZABAD KIRÁLYI VÁROSI CÍMÉNEK... következetes stratégia eredménye volt: a városok legfontosabb gazdasági érdekeiknek megfelelően igyekeztek kiváltságokat egyenként megszerezni. A másik két város közül egyedül Esztergom eszközölt ki országos vásártartási jogot, igaz, ezzel ekkor még megelőzte Pestet és Budát is. (Fehérvár csak 1757-ben kapott évi négy országos vásártartásra vonatkozó privilégiumot.)31 * 33 Fehérvár és Esztergom inkább a középkori kiváltságaikat szerette volna megerősíttetni; ez Fehérvárnak sikerült is, ám, mint említettük, nem sokra ment vele, míg Esztergom Kovácsi puszta kapcsán ért el részsikereket. A négy város együttes fellépése (1701-1703) A négy város összefogásának előzménye az 1696. évi nádori concursushoz köthető. A pozsonyi concursus célja az volt, hogy országgyűlés nem lévén ekkor, az adókivetést, a repartíciót a nádor a rendekkel, köztük a szabad királyi városokkal megtárgyalja. Erre az összejövetelre mind a négy város, mint elvben szabad királyi város, meghívást kapott. A concursusX kihasználva, az új szerzemény i városok a nádorhoz járultak panaszaikkal, aki az uralkodóhoz fordult felterjesztésével a négy városnak a jogaikba történő visszahelyezésére. Az uralkodói válasz jóindulatú volt, ám kitért a konkrét lépések elől. 2 1701—1702: az első próbálkozások A döntő fordulat 1701-ben következett be: ekkor Pest Bécsben tárgyaló kiküldöttei arra a következetésre jutottak, hogy a négy város együttes fellépése nagyobb sikerrel járhat.3' Az előrelépésre kedvező helyzetet teremtett, hogy az 1699. évi karlócai békével végre megszűnt a háborús helyzet az országban, így a katonai érdekek többé nem késleltethették az újonnan visszahódított területek udvar által is szorgalmazott rendezését. A rendezés alatt természetesen a fegyverváltság ügyének elintézését értették. A tárgyalásokat felgyorsította, hogy 1701-ben kitört a spanyol örökösödési háború, és az uralkodónak minél előbb pénzre volt szüksége. Nem véletlen tehát, hogy 1702-1703-ban történt meg nagy számban a neoaquistica31 Mária Terézia kiváltságlevele Székesfehérvárnak évi négy országos vásár tartására. Bécs, 1757. június 13. MKL A 57. LR44. kötet, 350-351. o. 33 Kállay: Székesfehérvár kiváltságlevelei... 156. o. 33 Tóth András: Pest város lakosságának küzdelme az önkormányzatért (1686-1705). In Tanulmányok Budapest múltjából. 13. kötet. Budapest, 1959, 103-138., 128. o. 57
