Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
VÁROSPOLITIKA ÉS KÖZIGAZGATÁS - Oross András: Kamarai és katonai igazgatás Esztergomban a 17–18. század fordulóján
OROSS ANDRAS használja őket, továbbá, ha arra felszólítást kap, küldje a császári fősereghez a katonákat, lássa el őket fegyverrel és minden más szükséges eszközzel. Mi volt ennek az ára? A rendelkezés szerint 10 ezer forintot kellett cserébe az érseknek Buda vára felújítására fordítania.47 Szokás, hogy az esztergomi katonaság viszonyait Bottyán János, a Habsburg Monarchia formálódó állandó hadseregének ezredese, korábbi huszárkapitány, volt zsámbéki kapitány sorsán keresztül szemléljük, ám a kamarai források másról is tanúskodnak. Ezekben Bottyán ugyanis - több katonatársával együtt - a marhakereskedelemben meggazdagodó katonatiszt prototípusa, aki nem riadt vissza a harmincadok kikerülésétől, esetleg a csempészettől sem. Több információnk is van azonban arra nézve, hogy Bottyán rendszeresen vezetett a török elleni hadjáratokba itt szolgáló vagy általa felfogadott katonákat, akik több esetben nagy zsákmánnyal tértek haza.48 1712-ben még mindig állomásoztak magyar katonák a városban, akiket a források „National Miliz”-ként emlegettek. Vezetőjük minden bizonnyal báró Horvát János volt, akinek havi fizetése 45 forint volt.49 Esztergomnak természetesen „német” helyőrsége is volt, amely állandó jelleggel itt állomásozó alakulatokból, vagy ideiglenes, például téli szállásra vagy pihenőre a várba vezényelt századokból állhatott. 1683 és 1691 között gyakorlatilag minden évben más parancsnok volt a várban, ami magyarázható az állandó helyőrség hiányával, de a hadműveletek miatti rendszeres fluktuációval is. Egy-egy magasabb rangú tiszt és alakulata olykor csak hónapokat tartózkodott itt, átvéve az éppen táborba vonult korábbi helyőrség helyét. Az Udvari Haditanács lajstromkönyvei, az Udvari Kamara iratanyaga és a Budai Kamarai Adminisztráció különböző állagaiban található adatok alapján egy megközelítőleg pontos várparancsnok- archontológiát lehet összeállítani, amely névsor a függelékben szerepel.50 Érdemes két személyt külön is kiemelni, hiszen tetteik révén országos hírre tettek szert. Pálffy Miklós altábornagy (1713-1732 között Magyarország nádora) 1687 nyarán tartózkodott a várban ezredével, itt kapott „örökös” kapitányi kinevezést. A tisztséghez járó élelem-járandóságot így időről időre felvette az esztergomi élésmesternél. Franz Ferdinand Kukländer esztergomi parancsnoki kinevezése 47 ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 389. 1692. Jul. nro. 28. föl. 384r.; ÖStA HKA HFU 26. Jul. 1692. (r. Nr. 349. föl. 576-585.). 48 Bottyán János pályafutásának 1670-1690-es évekbeli eseményeire lásd Pálffy Géza: Bottyán János életpályájának néhány megoldatlan kérdéséhez. Limes. Komárom-Esztergom Megyei Tudományos Szemle, 1996. 1-2. sz. 93—116. o. 49 Zachar József: Habsburg-uralom, állandó hadsereg és magyarság 1683-1792. Budapest, 2004, 171. o.; ÖStA KA HKR Prot. Reg. Bd. 476. 1712. febr. nro. 111. föl. 71r. 50 Hegedűs Rajmund az Anton Taffemer által kiadott források alapján megkísérelte ugyan egy archontológia összeállítását, de láthatóan nem sok sikerrel, ennek ellenére mindmáig ez az egyetlen szakirodalmi támpont az esztergomi német várparancsnokok megismerésére. Hegedűs: i. m. 198.0. 42
