Várospolitika és közigazgatás - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 21. (Esztergom, 2011)
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1701–1710 - 1709. év
ESZTERGOM SZABAD KIRÁLYI VÁROS JEGYZŐKÖNYVEINEK REGESZTÁI 1701-1710 ja és vezénylő tábornoka, a Park melletti táborból parancsot küldött a vármegyéhez, amelyet azonban a vármegye csak november 29-én kapott meg Kukländer (Kuckhländter) Öméltóságától. Gróf Heister Siegbert levelében kifejti, hogy a Magyarországon kiterjedt és nagymértékű lázadás miatt sokaknak, mind alacsony, mind magas rangúaknak és rendü- eknek, mind az egyházi, mind a világi méltóságoknak, sok méltánytalanságot és kárt kellett elszenvedniük, amelyek, illetve a hozzá benyújtott panaszok arra sarkallták, hogy egy olyan feljegyzést készítsen, amely nem csak Őfelsége, hanem a köznép érdekét is szolgálja. A feljegyzés megemlíti, hogy mindenkinek a jogos tulajdonát és jogosultságát visz- sza kell adni, illetve a lázadás előtti állapotokat származásra való tekintet nélkül vissza kell állítani, és mindenkit be kell iktatni a jogos tulajdonába. Ezzel érvényét veszíti mindenféle eddigi jogviszony, vonatkozzon az az erőszakkal elvett és birtokolt tulajdonra, vagy a jószándékú haszonélvezetre. A rendelkezés kitér az egyházi vagy világi alapítású kegyes szervezetek tulajdonjogának a visszaállítására is. A haszonélvezetre kapott ingatlanokat az intézkedés szerint elszámolási kötelezettség mellett kell visszaváltani, illetve amennyiben a felek nem tudnak megegyezni, úgy az ügyet jogi útra kell terelni. Gróf Heister Siegbert a parancs foganatosítása érdekében minden megyének, de különösen Esztergom (Granner) megyének, a fő- és alispánnak, a szolgabírónak, esküdteknek és ülnököknek, a városok elöljáróinak, a mezővárosoknak szigorúan elrendelte a parancs végrehajtását. A végrehajtás késleltetői számára komoly megtorlást helyezett kilátásba. Amennyiben a megyei hivatalnokok, a városok és mezővárosok elöljárói a parancs végrehajtását kifogásokkal késleltetnék, a parancsnok vagy az alispán a szóbeli ráhatás eszközével, vagy a katonai segédkezés igénybevételével szerezhet érvényt a parancs végrehajtásának. 1709, október 22. 257. (1.72-73.) A megyére két tanácsost kérettek át a Magyar Királyság tábornagya szigorú parancsának ismertetésére, melyben az ország valamennyi lakosának testi, illetve halálbüntetés terhe mellett megtiltja, hogy a kurucokkal levelezzen, érintkezzen, illetve őket élelemmel lássa el. A megyének a továbbiakban meghagyta, hogy az elfogott kurucokat gyűjtsék össze. A parancs ismertetésén Szűcs (Sőz) Gergely és Őszy (Őssy) János volt jelen, akik egyben a megyénél jelezték panaszukat, hogy a felvásárlók a gabonát a város elől felvásárolják, s így a közemberek nem jutnak semmihez, ezért köztük az éhínség tarol. Mind a megye, mind Kukländer (Kuckhlander) várparancsnok a visszaéléseket leállította. 153
